Az általános iskolai tanárokról is le kell válni a felnőtté váláshoz?

Ha a lelkedben nyomot hagytak (pl. megszégyenítéssel való nevelés, valamint "ha nem így és úgy élsz, akkor majd ez és ez lesz" típusú módon, azt érdemes megoldani.

Lehet hogy leválás alatt nem erre gondoltál, de a negatív kötődés is kötődés.

Igen.

Az más,hogy jóba vagy a volt tanáraidal én is

Jaj bocs véletlen elküldtem.

Én is jóba vagyok néhány régebbi tanárommal.

Ha valaki egy régi tanárával éveken át tartó barátságba került, az nagyon jó dolog, és semmi ok "leválni" róla.

Talán már iskolás korában megbízott benne, hozzá fordulhatott a problémáival, esetleg támogatta későbbi tanulmányait, megbeszélhette vele a pályaválasztását, munkahelyét, stb... Ez egy nagyon szép, irigylésre méltó emberi kapcsolat, sajnos nagy ritkaság.

Igazából minden normális embernek az egykori tanárai a későbbiekben is megmaradnak tanácsadónak, de legalább régi ismerősnek. Normális esetben.

- Persze beteges személyiségű, éretlen, önállótlan embereknél ez a fajta kötődés is lehet túlzott, tehát beteges. De szerintem még ilyenkor is inkább előnyére van, mint hogy ártalmas lehetne. (Feltéve hogy a tanár normális, egészséges ember.)