Felvételire készülnek a gyerekeink, ilyenkor ez korrekt? (lasd reszletek)

Felvételire készül a fiam és a kis barátja. Szoktak együtt tanulni, megoldani korábbi évek feladatait.

A fiam ugyanoda akar továbbmenni, ahova a barátja, igaz én nem látom sok esélyét, és másik sulit javasoltam neki, hogy inkább arra hajtson. Ettől függetlenül, kérdeztem a szüleit, hogy ők biztos oda jelentkeznek-e és mennyi esélyt látnak, hogy áll a fiuk a felkészüléssel. Mondták, hogy hát csak megpróbálják, ha nem megy nem gond, nem igazán hiszik, hogy sikerül, csak otthon gyakorol a gyerek.

Erre tegnap egy másik apukától hallottam, hogy az ő feleségéhez, aki magyar tanár, jár szeptember óta felkészítőre a fiam barátja. Kicsit meglepődtem, mert többször beszélgettünk a szüleivel és egyszer se említettek semmiféle felkészítőt. De ez most amolyan sunnyogás, hogy nehogy mi is tanárral kezdjünk készülni vagy miért nem lehetett ezt mondani? Vagy félnek, hogy a fiam is konkurencia és hogy jobban sikerüljön a felvételije?

Én örülnék, ha a gyerekem nem egyedül kezdene egy új helyen, és nem is titkolnám, ha beiratom felkészítőre.