Hogy segítsünk a tanárunknak?

Nagyon rendes osztály lehettek (az a 80%), hogy ennyire foglalkoztok a tanárnőtökkel. Szerintem az ilyen diákok miatt választják sokan a mai napig a tanári hivatást, hiába (ahogy a te tanárnőd helyzete is mutatja) nem éri meg az anyagiakat nézve.

Az első ötletem az volt, hogy dobjatok neki össze valamennyit egy rövidebb utazásra, például Horvátországba. Nem tudom hányan vagytok olyanok, akik benne lennének az ilyesmiben, de ha vagytok mondjuk húszan és mind beletesztek tízezer forintot az ötletbe, az már kétszázezer forint, amiből bőven kijön egy egyhetes utazás Horvátországba, vagy tulajdonképpen bármelyik dél-európai országba (nyilván attól függően, hogy hol száll meg, hogyan jut oda és ilyesmik). Természetesen ezt nem lehetne meglepetésként megcsinálni, meg kéne beszélnetek vele az egészet, de hát ez csak egy ötlet volt.

A második ötletem az volt, hogy apróbb gesztusokkal segíthetnétek a mindennapjait. Például páran bevásároltok helyette, valaki néha autóval fuvarozza, néha meghívjátok valamire, ilyesmik. Ezek persze megint olyan dolgok, amiket vele kell megbeszélnetek. Ha csak néha összeül az osztály egy kávéra vagy süteményre (felteszem ő is kedvel titeket, ha ennyire segítenétek neki), már az egy jó emlék a számára, hiszen éreztetik vele, hogy nem csak az órákon tűritek meg, hanem valójában kedvelitek, mint ember.

Ha végül nem is tesztek meg a fentiek közül semmit sem, már a szándék és a segíteni vágyás látványa is nagyon jó érzés tud lenni bárkinek.

Elég kamu (hecc) szaga van a kérdésnek.

Egy tanárnak nem júniusban ér véget a tanév és nem szeptemberben indul.

Túl sokat nem tudna a Pennyben dolgozni. Talán egy hónapot. Ennyi időre fel sem veszik, de neki sem jelentene sokat.

Nem kellene itt kavarni az amúgy is eltorzított információkat.