Egyetemista fiatalokat idősebb szaktársak gyakran "zaklatják"?

Csak pár papi jön csajozni egyetemre, a többiek nem unatkoznak ennyire. Nekem kifejezetten jó volt a kapcsolatom az idősebb évfolyamtársakkal, szerettem velük csapatban dolgozni, jobban lehetett számítani a munkájukra. Szóval aki normális az simán be tud illeszkedni, nem kényelmetlen a jelenléte. Azoknak, akik nyomulnak és visszaélnek a helyzettel, nagyon az, de két ilyet ismertem összesen szerencsére. Ő virágról virágra szállt és sorozatban hajtottuk el, köznevetség tárgya lett végül, de nem nagy sztori.

Viszont velük kb egyidős felsőbbévesek között van, aki elhiszi magáról. Mikor másoddiplomásként lettem gólya, kifejezetten irritált, hogy valaki, aki fiatalabb nálam és sosem dolgozott a szakmájában, nekem akarja magát előadni, csak azért, mert ezt a szakot épp egy évvel később kezdtem. Hasonló fenyegető aurájuk van, mint felsőtagozatosoknak volt anno. És komolyan képesek voltak ilyen szövegeket tolni, hogy rendesen viselkedjünk velük, különben nem adnak jegyzetet és úgy nem fogunk végezni. 😂😂😂 Édes öcsém, nem vagyok 18, hogy ezt bevegyem, de szerintem ők sem vették be. Szerencsére ebből is kevés volt, a többség jófej vagy nem sok vizet zavar.

Hát ez elég ritka szerintem, másrészt még az idézőjeles zaklatást sem érdemli meg, mert csak beakarnak illeszkedni.

Csajozni akarni, haverkodni, bulizni még ebben az elbszott világban sem számít agresszív vagy furcsa viselkedésnek, hiába idősebbek. Már a gondolathoz is olyan szinten gyökérnek kell lenni, hogy az fájdalmas.

Ha nem akarsz velük időt tölteni, megmondod nekik. Ha bármi gáz van, szólsz az egyetemen, hogy ez és ez van, nem hagynak békén. Nem tudom hova kell ezt a helyzetet csavarnod.

"#egyetem #fiatal #perverzió #vén" Ez a te prekoncepciód, nyilván nem jártál egyetemre!

10-20-on évesen sokaknak időtöltés, aki 40+-osan egyetemre jár, az tanulni akar. Ha meg te akarsz lenni a csodabogár, ahhoz, hogy elfogadjanak személyiség kell, ha nincs esélyed nincs ott sem csajozni, és befogadni sem fognak. Pont olyan mint az életben!

Csak gondolkodom...

A 40+-os nappalis hallgató feltehetően kényszerből tanul, mert közben feltehetően dolgozik. El tudom képzelni, hogy bizonyos előrelépéshez kell neki egy papír, csak ezért iratkozott be.

Napi x órát dolgozik, következésképpen el tudom képzelni, hogy az órák csak kis részére tud bemenni. Akkor honnan lesz jegyzete, hogy tanulja meg az anyagot? Feltehetően a szaktársak segítségével. Jegyzeteket cserélnek, kér tőlük, esetleg amit nem ért, abban magyarázatot kér, együtt tanul a többiekkel, mert így csak ráragad az, amit nem hallott az órán. Ez persze azzal jár, hogy viszonylag sokat kell lenni a szaktársakkal, nyilván nem munkaidőben.

Innen kezdve adva van, miért van sokat a "fiatalokkal", arról meg nem tehet, hogy neki van élettapasztalata és tapasztalata, hogy megy ez egy adott vállalatnál. Óhatatlan, hogy ilyenkor 1-2 tanáccsal ne szolgáljon vagy ne észrevételezzen dolgokat...

Nekem 64 éves csoporttársam volt, a 14. diplomáját csinálta ZH írás során azt hitte az oktató, hogy társfelügyelőhöz van dolga és odaadta neki a megoldásokat, ő meg lecsurgatta az infót a padsornak.

A diákönkormányzat és ÁP vezetőjével is voltak közös óráim, pedig nálam 10 évvel korábban kezdte az egyetemet, 2007-ben végeztem, ő még 2021-ben is az első diplomáján dolgozott. Nettó 1mFt-ot és ingyenes kollégiumot kap, szerintem a nyugdíjkorhatárig kihúzza a tanulmányait, a kollégiumi férőhelyekről is ő dönt, haverom 2005-ben 100e-et fizetett, hogy a pontszáma ellenére bekerülhessen.