Igaza volt a tanárnőnek?

#9 Szellemi területen dolgozom és félévente van értékelés egy összetett rendszer szerint. Egyrészről kérdőív alapján értékelnek a munkatársaid, értékelnek a közvetlen főnökeid és a két felső vezető is. Ez ugyan szubjektív, de nem egy ember, hanem nálunk 10-12 ember véleménye számít. Másrészről figyelembe veszik, hogy hány projektben vettél részt, milyen arányban adtál hozzá munkát és hogy a projektek mennyire voltak sikeresek, mennyi nyereséget hoztak a cégnek. Ez már egy objektív, számszerűsíthető adat. Ebből kijön egy pontszám, ami alapján kapod a féléves bónuszodat és a féléves fizetésemelésedet.

Egyébként az általad említett könyvelő pont az a szakma, ahol ugyan el lehet végezni egy tanfolyamot, el lehet menni dolgozni egy könyvelő irodába, de a szakmai ismeret és a pontosság hiánya bizony pontos számokban mérhető, amikor a NAV-tól megjön a csekk a büntetésről a rossz munka miatt. Ilyenkor hiába vagy jópofa és hiába szórakoztatod el a munkatársaidat vagy főnökeidet, ha hibázol és abból kár származik, akkor úgy dobnak ki a cégtől, hogy nyekkensz.

Talán az 5-10 fős vállalkozásoknál tényleg pofára megy az értékelés, de a világ már nem csak ebből áll. Termelő ágazatban egyértelműen mérhető a teljesítmény, szellemi munkánál pedig már a nagyobb vállalkozásoknál alapvető valamilyen értékelő rendszer alkalmazása.

Szerintem két kezemen meg tudom számolni hány ilyen rendszerrel működő cég van az országban :)

És még ezekről is elég sokat olvastam mindenféle munkahelyi blogokban, fórumokban.

Dívány +25 pont, "szivattyú" +10 ;)

A multikat aláírom, mondjuk nem sokat tudok a világukról, simán el is hiszem.

Állami intézményben több rokonom és ismerősöm, sőt a párom is dolgozik és nem. Ott aztán végkép nem. Én is dolgoztam egyetemen majd 5 évig...

ISO minősítésű cégnél is dolgoztam párnál és ott sem. Egy autó alkatrész gyárban a meoban pl. a fiúk azon versenyeztek, ki tud hamarabb vizet vinni a főnöknek hamarabb a hűtőből. Volt aki órákat álldogált mellette hogy ő nyerjen :)

Persze a fizikai dolgozók igen, értékelve és teljesítmény szerint fizetve ott. De csak azok, és azokból is csak az, aki nem hívta meg a főnökét disznó vágásra... Mert annak találtak könnyebbet mindig. A norma is szinte minden ilyen helyen politikai színtéren van belőve. Ha elolvasod a cég policyt akkor azt mondod hogy "ez igen!" - a gyakorlat meg inkább vicces semmint hatékony eredményeket szül.

- De félre ne értsd, én nem azt próbálom leírni hogy nincs igazad, mert igazad van. Úgy kellene ahogyan írod. Az elveid jók, a szellemiséged követendő példa kellene hogy legyen mindenki számára.

Csak épp nagyon kevés helyen működik így.

Ha valaki ilyen helyen dolgozik, az azt jelenti, hogy az ország olyan 1%-ban van szerencséje dolgozni, ahol ez működik.

De ha itt tanácsot adok, bocsánat, de nem a pici kisebbségre gondolok, hanem próbálok reális tanácsot / válaszokat adni amik működnek is az életben. A szerencse sütis cuccok mind igaz és szép dolgok, de az élet meg nem...

Én nem állami közintézményre, hanem nagyvállalatra írtam ezt (én is ott dolgozom és mint írtam nálunk van ilyen) és van rálátásom multi (külföldi tulajdonú) cégekre, ahol már kb 20 éve is alkalmaztak ilyet. Nekem az a tapasztalatom, hogy ez egyre gyakoribb és elfogadottabb kisebb vállalatoknál is.

Úgy látszik más körből hozzuk a tapasztalatainkat.

Csak beszélgetünk :)

A kérdést már megválaszoltuk, így hát nincs jobb dolgunk.

"Nekem az a tapasztalatom, hogy ez egyre gyakoribb és elfogadottabb kisebb vállalatoknál is."

Így legyen, remélem egyszer odaérünk hogy ez lesz az általános ország szerte. Én örülnék a legjobban ha csak annyit kellene írnom, hogy igazad van :)

A kérdező, életében először (legalábbis itt a gyakorin) láthat egy kulturált, az érveket ütköztető és nem személyeskedő vitát, amelyben a felek ha nem is konszenzusra, de egymás nézőpontjának megértésére törekednek.

Ez a tapasztalat mindent megér szerintem, pár száz évig megint nem fog látni egyetlen egy ilyet sem itt ;)

Sőt, kifejezetten sikerélményként könyvelheti el.