Miért érzem magam rosszul miután kiállok a szabályok és a logikus józan érv mellett?

Az iskolában több olyan tárgy is van ami "fölösleges" hiszen nem érettségi tárgy pl: média, hittan, tesi stb. (vannak kivételes esetek ofc)

Tanárhiány miatt 2 ilyen jelenléti óránkat beadandókkal váltották fel (heti 1 feladat-kb. 15 percesek)

Az osztályban panasz tárgyává vált, hogy mégis minek kell ez és miért ír be 1-est a tanár ha nincs kész a feladat időben.

Mindezt egy ösztöndíjra hajtó diák nyilatkozta, amit nem a mosolyáért hanem az eredményeiért kap az ember. Utólag kiderült csak panaszkodni akart és én éreztem magam rosszul amiért segíteni szerettem volna, megoldani a problémát. Bennem van a hiba? Az iskola olyan akár a munkahely, hivatalos környezet....kéne hogy legyen, de emiatt az osztálytársaim úgy érzem lenéznek.

Honnan tudom melyik a helyes döntés?

Kiállok a házirend/józanész és hosszútávú eredmények érdekében vagy választom a azt hogy az osztályt helyeslem még ha nem is értek vele egyet?