Volt olyan, hogy azért nem mentél el osztálytalálkozóra, mert szégyellted, ahol tartasz (vagy nem tartasz) az életben?

Randira nem mentem emiatt.

Osztálytalalkozón meg pont leszrtam őket, azért nem.

Igen, az öt évesen nem voltam. Senkivel nem tartottam az osztályból a kapcsolatot. Gimi alatt folyton kiközösitettek, mert csendesebb voltam, úgyhogy nem is vágytam velük a jópofáskodásra.

Éppen akkor munkám sem volt ami miatt alapból nagyon rosszul éreztem magam. Kapcsolatom se volt, kocsim se. Semmim. Tudtam a többiek mivel fognak felvágni, úgyhogy nem volt kedvem szégyenkezni.

Aztán pont összefutottam az egyik osztálytársammal. Mondta nagyon hiányoltak és miért nem mentem. A következőre se fogok menni.

27N

általánosokat lexartam.

gimiseket meg kerülöm, volt egy aki bántalmazott, most is van hatása durván, és úgy senki se állt ki, sőt páran voltak külön más miatt röhögni rajtam, nem megyek oda. Főleg, hogy a bántalmazó általánosban is járt együtt többi osztálytársammal

de nem is volt régóta, ott a fb, van egy banda , elvannak együtt, az is lehet,hogy volt, de nem tudtam róla..

Volt, akiket felköszöntöttem, vissza se ugattak semmit, egyiket töröltem, másikat egyelőre nem, mert gyerekkoromból ismerem, úgyse tesz ki ő se semmit.

Nem volt. Mindig elmentem mindenhova. Nincs családom, cserébe anyagilag félelmetesen jól állok. Szóval mindennek megvan az ára. Miközben hallgatom a hitel miatti panaszkodást én igyekszem eltitkolni,hogy van egy kevés megtakarítasom.

Jártam már úgy,hogy kiderült és rögtön jött a kunyerálás és a szemét vagy,hogy nem adsz.

egyik osztályom sem olyan, hogy hű de hiányoznának

én az életben ott tartok, hogy szerintem az osztálytársaim 90%-ánál simán jobb, kényelmesebb életem van mégsem felvágás miatt mennék

általános sulisra nem mennék, de ezt már közöltem is velük anno amikor megkerestek, középsulisra menni fogok, de nem menőzni, hogy milyen kva jó életem van, hanem érdekel másokkal mi a helyzet, hogyan teltek az évek

már a suliban is zavart amikor pl a padtársam előre közölte mielőtt mentem hozzájuk, hogy "mi nem lakunk olyan nagy házban, mint ti"

mintha konkrétan csak akkor barátkoztam volna vele, ha nekik is nagy házuk van, meg minden jól megy......

mellette zavart a pár gyökér is akik meg azt hitték ők az alfák, meg csesztették a többieket, na őket sem aláznám porig, mert lehet azóta megkomolyodtak, de azért lehet az arcukba mondom, hogy régen mekkora gyökerek voltak

Őszintén?

Pont ezért nem mentem el eddig egyre se. Nem szeretek feszengeni.

Sosem mérem magam senkihez és semmilyen életszakaszhoz. Most tartok valahol az életben éppen, mindegy, hogy más hol tart.

Én egyszerűen azért nem megyek pl gimis osztálytalálkozóra, mert nem volt érdeklődés iránta, de ha lett volna is, átgondolva, volt egy csomó gyerek, akivel nem beszélgettem. Ebből kiindulva miért érdekelne az, hogy egy ember akit alig ismerek hol tart az életében most?

A másik meg hogy tényleg nehéz ezeket összeszervezni, elvégre az iskola csak egy életszakasz, 4-5 év az ember hosszú életéből. Érettségi után mindenkinek megy tovább az élete és az aktuális dolgok lesznek a fontosak. Valakinél jön a baba, valakinek a munkája az élete, valaki esküvőre készül, valaki egyszerűen csak köszöni szépen megvan. Mindenkinek megvan a kis élete és nem az első lesz a listáján hogy úgy szervezze a dolgait, hogy egy találkozó beleférjen, hacsak nem olyan kapcsolata volt z osztályával vagy nem köszönhet sokmindent a tanárainak, az osztálytársainak.

Nálunk akik jóban voltak a gimiben azok jóban vannak ma is, együtt nyaralnak, együtt mennek ide-oda.

Nekem volt pár gyerek akikkel nem legjobb barátok voltunk, de jóban voltunk, ő fent vannak nekem a közösségi oldalakon és követjük egymást, néha ráírunk egymásra, ha valami nagy dolog történik (pl egy tanár meghal), de kb ennyi.