Miért van az hogy sok tanár erőszakosan ráakarja venni a diákokat a szakma tanulásra?

1. Szerintem abban,vagyis ott kezdődik hogy ha a gyerek azt mondja hogy nem,akkor a tanár azt mondja hogy igenis de.

Utána persze indokolja,hogy mert xy de először is azt mondja hogy de már csak azért is.

Azért, mert nem jó tanár. A jó tanárnak meg van az a képessége, hogy az általa oktatott tárgy, ismeretanyag irányába képes folyamatosan fenntartania a tanulóinak a figyelmét, képes arra, hogy az összefüggések egymásra épülő rendszerét úgy "csempéssze" a diákba, hogy az érdeklődéssel viszonyuljon a tantárgyhoz. A jó tanár óráján ismeretlen fogalom a fegyelmezetlenkedés, mert olyan színvonalasak az órái, hogy senkinek eszébe nem jut nem a tananyaggal foglalkozni.

Volt egy magyar-történelem szakos tanár a szakmunkásképző intézetben, ahol szakmát tanultam suhanc koromban. Nem nehéz kiszámolni, hogy pontosan azt a kort éltük fiatalként, amikor 10-ből nyolc embert simán máglyára lehetett volna küldeni - fegyelmi alapon. Ezt az Embert Tasnádi Mártonnak hívták és egy egyetemről távolították el azért, mert jobban szerette a szeszes italt, mint amely mérték összeegyeztethető volt egy egyetemi tanár hivatásával.

Ez az ember olyan szemszögekből megvilágítva adta át nekünk az ismeretanyagokat, hogy "a nyálunk csorgott a tátva maradt szánkból", - annyira le tudta kötni a színvonallal a figyelmünket, olyan színvonalat képviselt. Képes volt leereszkedni a szintünkre és fenntudta tartani is ezzel párhuzamban a tantárgy iránti figyelmünket. A hibáival együtt tisztelem ezt a Tanárt.

Szerény személyemet is éri időközönként a megtiszteltetés, hogy ismeretanyagot kell átadnom olyan embereknek, akik azelőtt annyit foglalkoztak az érintett témakörökkel, mint a lovak a hátúszással.

Az én legütősebb erényem a türelem, az emberség, és az empátia, de ez nem jelenti azt, hogy engedek abból, amit szeretnék átadni. Ami lényeges az én esetemben: akik kikerültek a kezeim közül, mindenki magas színvonalat képviselt - az általam átadott ismeretanyagok vonatkozásában. Megismerte, megértette, hogy mit, miért kell csinálnia, melyek azok az elágazások, amelyekben van a munkaintelligenciájához igazítottan választása, megszerette, amit csinálnia kell és megtanult keményen helytállni, dolgozni a hivatásában. És igen, megtörtént nem egyszer, hogy olyat tudott kérdezni tőlem a tanítványom, amelyre első körben nem tudtam válaszolni! Nem voltam lusta utána járni soha az adható válasznak, de azt soha nem tettem meg senkivel, hogy csak azért hülyeségeket hadováljak neki, hogy okosabbnak, mindenre felkészültnek tűnjek!

Az alapkérdésre visszatérve: az erőszakos fellépés többet árt, mint a bármi más, - nem tartom jó tanárnak, aki erővel próbál érvényesülni!

Én úgy értettem a kérdést, hogy általános végén, a továbbtanulásnál próbálják a szakképzők felé irányítani a gyerekeket.

Nos, ha így van, akkor helyesen teszik. Rengeteg ember megy gimnáziumba, ami után ugyanoda fog kerülni 4 év késéssel, vagy megszerez egy büfészakos diplomát, amivel kitörölheti a fenekét.

Miközben alig találni igényesen dolgozó szakmunkást. És aki jó szakmunkás, az igenis sokat tud manapság keresni.

#7

14 évesen viszont egyáltalán nem biztos, hogy megfontoltan tud szakmát választani az ember.

A gimnáziumnak pont ez lenne a lényege, hogy a szakmaválasztásig "beérjen" az ember agya, én pl. 16-17 éves koromra döntöttem el, hogy melyik szakra megyek továbbtanulni.

Diplomából pedig nem csak büfészakosat lehet szerezni, legalábbis villamosmérnökként nem érzem magam büfészakosnak.

A szakmunkások meg úgyis kimennek az országból. Ha alkalmazottnak mész, akkor ugyanúgy rosszul keresel, mint egy kezdő mérnök, vagy tanár.

Ahhoz, hogy vállalkozást alapíts, viszont nem árt a szakmában némi rutin, amihez ugye egy mester keze alá kéne dolgozni 1-2 évig. Az alkalmazotti lét viszont sehogy sem fizet jól. Ergo ugyanott vagy, mint egy "büfészakos", vagy kimész németbe.

#7 Kb nincs olyan egyetemi szak, amire ne lenne szükség valahol a világban. A megszerzett tudás sosem vész el, egyik szak sem felesleges. Ha mindenki szakmunkás lenne, akkor még valahol a középkor szintjén lennénk.

Kérdező: valószínűleg az lehet az oka, hogy gyengébb középiskoláról van szó és nem úgy látja, hogy be tudnának kerülni egyetemre a tanulók. Ha meg általános - középiskola a kérdés, akkor tényleg nem rossz ötlet egy szakgimnáziumba menni mondjuk, ahol szakmát is kap a gyerek, meg le is tud érettségizni, hogy tovább tanulhasson.

9/9-nek adok igzat, mert ez esetben lessz egy szakma a kezében, remélhetően amit kedvel és ha utánna tovább akar tanulni és meg is teheti.

DE a főkérdés az, hogy a továnóbb tanulás KÖLTSÉGEIT KI ÉS HOGYAN ÁLLJA!