Mi az őszinte véleményetek az alábbi tanári magatartásformáról?

Közel fél év után ismét viszont látom a tanáraimat és ők is engem. Az utolsó találkozás óta összesen 10 kg-ot fogytam, hiába nincsen papíron a diagnózis a kezemben de most már tudom hogy evészavar az oka.

Tehát a mai incidens: névsor olvasás közben a tanárnőtől lényegében ez hangzott el, kb 30 lány előtt! (osztályom ÉS egy másik osztály)

Hogy te jó ég Sárika mennyit fogytál állj csak fel. Majd fel kellett állnom a nagy teremben mindenki előtt miközben tovább ragozta hogy mennyit fogytam, közben az okáról faggatva...

Későbbi névsornál fel kellett sorolni mit sportolunk, nálam hallani akarta hogy mégis mi az a sok sport amitől így lefogytam. Na igen de hogy ő ezt nem érti mert a sport megerősíti az embert nem pedig... ja és hogy most nekem milyen fontos az evés és a mennyiségek! (tehát hogy egyek sokat)

Az csupán a durva, hogy közben nem ereztem megalázónak sőt úgy ereztem kettészakadok: 1)ahj de basszus miért akartam én fogyózni és kérem vissza a régi énemet! 2) na latod most tényleg IGAZÁN karcsú vagy és ő is látja rajtad!😁