Az szerintetek gáz, ha az egyik osztálytársamat tartom példaképemnek, mert szembe mer állni a társadalommal, vissza mer szólni mindenkinek és tartalmas élete van?
Van egy osztályársam, 2 éve vagyunk osztálytársak. Már másfél éve őt tekintem példaképemnek és mindent, amit megtuduk róla, azt leírom egy füzetbe.
Amiért a példaképem:
- szép és csinos (nem vagyok lezbikus)
- szembe mer szállni a társadalmi elvárásokkal(pl.: az a lány kxrva, aki lefekszik x idő előtt a pasijával - ő akkor és azzal fekszik le, akivel akar, nem azért, mert a fiú sürgeti, hanem mert ő is akarja ezt, és nem fog olyan dolgot csinálni, amit nem akar)
- mindenkinek visszaszól (nem tanároknak), megvédi a gyengébbet és a kisebbet (volt egy osztálytársunk, akit bántottak a többi osztálytársaink, és őt megvédte, pedig azzal az osztálytársunkkal semmilyen a kapcsolata, és a zaklatókkal sincs semmi baja, de megvédte)
- tartalmas élete van, neki aztán lesz mit mesélni az unokáknak (ezeket a történeteket le szoktam írni), nem egy szürke kisegér, mint én
- nagyon jó a stílusa
- szép haja van
- kimondja, amit gondol, mindenki szemébe mondja, amit mondani akar, és erre nem sok mindenki képes
Nem vagyunk kiváltképp jóba, de rosszba se. Eddig minden osztályomban volt egy lány, akire felnéztem és hatással volt az életemre. Mindenki valami másért volt a favorit.
Most ő nagy hatással van az életemre és felnézek rá.
Szerintetek ez gáz?
Senki sem szürke kiegér, mindenki más!
- Attól, hogy mindenki más, még vannak szürke kisegerek, és én bizony az vagyok.
Nem vagy kiesegér, belőled csak egy van.
- De nincs semmilyen olyan külső vagy belső tulajdonságom, amivel kiválnék a töbni közül, így igenis az vagyok. Ráadásul bolond és személyiségzavaros is. Talán már meg is bomlott az agyam.
Ne vedd semmibe magad és ne isteníts egy másik személyt, hidd el, neki is van bőven hiábája, akárcsak más embereknek.
- De én magamat csak semmibe tudom nézni, mivel egy semmi vagyok. Senki nem tud velem beszélgetni, én se tudom senkivel megtalálni a közös hangot. Próbálkozok, de az a próbálkozás inkább erőlködésnek hat. De ha van is hibája, akkor azt elég jól titkolja. Nekem láthatóak a hiáim.
Mindenkinek van jó és rossz oldala is.
- De nekem csak rossz van. Mint külsőleg, mint belsőleg. És pont egy olyan elcseszett egy ember vagyok, aki nem érett a koránál, de nem tudok bolondozni se egy társaságba. Se a velem egykorúskkal, se a tőlem kisebbekkel, se a nálam nagyobbakkal nem tudok igazi kapcsolstokat kialakítani. És a legrosszabb, hogy tudom, hogy nem ők a hibásak, hanem én.
De mindenki tud változtatni, még te is. Nézz önfejlesztő videókat, bármit.
- Köszi, majd belenézek egybe!❤ De ér valamit?
Ha magatól nem sikerül, akkor viszont ajánlott a pszichológus, ugyanis át kell formálni a felfogásodat magaddal szemben.
- Pszichológushoz nem szeretnék menni, már voltam (iskolai zaklatás miatt) nem is egynél, és egyébként sem szeretek úgy a problémáimról beszélni, hogy tudja ki vagyok. Például itt a gyk-n nem zavar, mert nem tudjátok ki vsgyok, de egy pszichológus igenis látja és tudja ki vagyok. És eléggé szégyelném, mert akkor velem még nagyobb baj lenne, mert a többiek nem járnak. Fiatal vagyok, nem ért semmi trauma, mégis egy elcseszett kis lelki roncs vagyok. Az én koromban nem kellene pszichológushoz mennem, élnem kellene az életemet, boldognak kellene lennem, buliznom, pasiznom. De nem tudok ilyen lenni. Fáj, és tudom, hogy elcseszett vagyok.
Ez csak a kezdet, ennél sokkal rosszabb lesz, ha nem teszel ellene.
- Például mi?
Na, látom már le is lettél diagnosztizálva a gyakoris pszichológusok által, mindenféle mentális problémával, meg személyiségzavarral.
Ez a füzetbe jegyzetelés tényleg elég fura, de a legtöbb, kissé különc tininek vannak ilyen furcsa szokásai, amiket aztán jobb esetben majd kinő. Nekem is olyan elvont szokásaim voltak tizenévesen, hogy ma már csak fogom a fejem rajtuk, és egyáltalán nem csodálkozom, hogy anno olyan sokan hülyének néztek.
Egyébként tudom, mit érzel. Nekem is voltak olyan osztálytársaim (vagy akár a felsőbb évfolyamokból 1-2 ember) akiket a személyiségük miatt én is tiszteltem és felnéztem rájuk, és szerettem volna a baráti körükbe tartozni.
Te szoktál beszélgetni ezzel az osztálytársaddal? Milyen a viszonyotok?
Lehetőleg ne kövesd el azt a hibát amit én, hogy olyan szekér után futsz, ami nem vesz fel, és olyan embereknek próbálsz benyalni, hogy felhívd magadra a figyelmüket, akiket nem érdekelsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!