Ha az oktató megengedte, hogy tegezzem mégis hogyan tegyem?

Nálunk is csak érettségi banketten kezdődött a tegeződés, azokkal a tanárokkal, akik ott voltak, ők ajánlották fel. A többi tanárral meg úgy alakult ki, hogy öregdiákbálon már mindenkit tegeznek.

Ha egy egyetemi oktató felajánlja a tegeződést, nőnek csak az mondhatja férfi, hogy részéről lehet tegeződés, arra az az udvarias, ha elfogadod.

Nálunk egy db tanár kivételével MINDENKIT tegeztünk az egyetemen. Ők mondták, hogy lehet.

Találkozásnál mondhatod, hogy "Jó reggelt!" vagy "Szia!", elköszönésnél meg "Szép napot!" , "Viszlát!" vagy "Szia!". Köszönésnél nem kell hozzátenni a nevét, alapból, gondolj bele, ha elmész egy csoporttárs mellett se mondod ki a keresztnevét.

Amikor órán volt valami kérdésünk, akkor csak mondtuk a nevét és, amikor ránk figyelt, a kérdést. Volt, aki csak jelentkezett és utána kérdezett, a nevét nem mondta. Ha szünetben mentünk oda hozzá, felesleges volt kimondani a nevét, elvégre tudta, hogy épp hozzá beszélünk.

Gondolj bele, Te hogy beszélsz egy csoporttársaddal. Például neki se illeszted be a nevét minden mondatod mögé. Egyszerűen csak odamész és magázódás helyett tegeződsz.

Nekem is furcsa volt amúgy az elején, de hamar belerázódtam.

Van olyan idősebb rokonod, akivel tegeződsz? Pl. szülők, nagyszülők, szülők testvérei? Ahhoz hasonlóan kell minden nálad idősebb embert tegezni, ha megengedi.

A 30-35 éves oktatót szerintem nyugodtan tegezzétek, fiatalok között (18-tól 40-ig) ennek nem kellene gondot okozni.

Az 50 éves hölgy esetében meg azt ajánlom, hogy ne kétféle megszólítást alkalmazz, mert abból csak káosz lesz, ha egyszer magázod, egyszer tegezed, hanem tarts ki egyféle megszólítás mellett.

Amúgy azért ajánlotta fel, mert köztetek már személyes kapcsolat van, nem csak egy névtelen, arctalan hallgató vagy az előadóteremben, hanem személyesen vele együtt csinálod a TDK-t, és feltehetőleg rendszeresen találkoztok is emiatt. Ilyenkor kortól, nemtől függetlenül egyszerűbb tegeződni, és örülj, hogy felajánlotta.