Miért mindig az ilyen életképtelen diákok a tanárok kedvencei?

Gimnáziumba járok, 11-edik osztályba. Alapból tök jó közösség vagyunk, összetartunk, segítünk egymásnak, mindig számíthatunk egymásra. Persze van, hogy összeveszünk de ez minden osztályba így van. De ahogy sok más osztályközösségben nálunk is van egy (szerencsétlen osztályokban akár kettő vagy több) balek akinek semmi haszna nincs a közösségben.

Nálunk egy lány az aki ebben a szerepben van. Totál életképtelen. Egész órán csak ül és meg sem szólal, ha a tanár felszólítja akkor persze mond valamit de nagyon halkan és látszik, hogy alig mer megszólalni.Ilyenkor mi kiröhögjük őt, amikor felel azt meg öröm nézni: ilyenkor az egész osztályban nagy csend van, mindenki ráfigyel de csak azért, hogy nézzük mikor hibázik meg mert olyan nevetséges hogy azt tényleg nem lehet röhögés nélkül kibírni.

Meg teljesen életképtelen. Mindent ötször kell neki elmagyarázni, nehéz felfogású. Mi sokat szivatjuk, direkt hülyét csinálunk belőle mert jó móka. Szünetekben meg vagy áll egy helyben és néz maga elé vagy követ minket: amikor mi büfébe megyünk vagy máshová akkor mindig jön utánunk mint egy kiskutya, lóg rajtunk, pedig nem is hívjuk. Meg gyakran mondja a hülyeségeit, állandóan Puzsérról beszél. Persze, mi mindig lekoptatjuk.

A tanárok viszont az ő pártján állnak, folyton kapja az osztály a szidást, hogy szegény lányt miért bántjuk, ő sokkal értékesebb mint mi és olyan is volt, hogy dolgozatírással büntettek minket. És nem egyedi az eset. Számtalan osztályban vannak ilyen emberek és szinte mindenhol őket védik.

De miért? Miért kell ezeket a dolgokat ennyire felfújni?