Jogosan esik rosszul, hogy nem kaptam semmilyen búcsúajándékot az utolsó munkanapomon? Vagy nálatok sem szokás?

Én kaptam 50 ezres utalványt meg egy doboz proteinszeletet, 3 év után mikor eljöttem szülni.

Előző munkahelyen meg mikor felmondtam ott is vettek egy csomó ajándékot a kollegák.

De én pl vittem be sütit és társai itt is ott is.

De nem kötelező amúgy adni, én nem vártam sehol.

Valóban nem voltál nekik több, csak egy hülye a sok közül. Annyira nem kedveltek, mint amennyire hitted.

A következő lépés, hogy vajon megismernek-e az utcán, ha véletlen összefuttok. Az még egy jó fokmérő.

De ne vedd a lelkedre. Az emberek tényleg ennyire felszínesek. Csak addig vagy valaki, amíg összeköt a közös érdek, utána a neved is elfelejtik. Mindegy, hogy barátról vagy munkatársról van szó.

Hát tulajdonképpen illet volna egy kedves szó, hogy akkor sok szerencsét a továbbiakban, meg mondjuk egy képeslap amit aláírnak, de ha ilyenek nem lehet mit tenni.

Sok helyen nem becsülik meg az embert, csak egy robot aki teszi a dolgát, megkapja a zsebpénzt és egy szava se legyen. Mit lehet tenni.

Örülj inkább az új kezdetnek és vesd bele magad a kihívásokba az új helyen.

Attól is függ, hogy hol melóztál. Ha gyárban, vagy olyan helyen ahol sokan vagytok, sokan mondanak fel, kicsit természetes, hogy nem kapsz semmit, tönkre is mennének anyagilag a dolgozók, ha mindenkinek vennének búcsúajándékot.

Ha kisebb helyen, és volt "összetartás", az kellemetlen.

Attól függ, mennyire összetartó csapatról van szó illetve milyen viszonyban voltatok.

Nem munkahely, de, amikor külföldön éltünk, minden nyáron bőgtek a gyerekek utolsó tanítási napon. Illetve, ha valaki elment a suliból, akkor is. Egy lányt, aki pár hónapig volt ott, ,megsirattak. Képzelheted, nekem, hogyan esett, amikor 4 év után nekem csak valaki odaröfögte, hogy "Akkor szia!". (Persze a barátnőmmel rendes búcsút vettünk egymástól).

Szóval megértem, hogy fáj.

De, amit tanultam a jmunkáknál, hogy egyik dolgozó se válik különlegessé a ténytől, hogy odakerült vagy elmegy - az emberek önnek-mennek, nem Te vagy az első, így, ha nincs meg a nagy családias közösség vagy Te nem tudtál miattulk vay önmagad miatt integrálódni a csapatba, akkor nem igazán kapsz semmit.

Volt hely, ahol a csapat együttesen vett nekem búcsúajándékot és odajöttek az utolsó napomon, átadták. Volt, ahol csak azok vettek nekem valamit (külön-külön), akikkel nagyon jóban voltam. A jelenlegi helyen úgy csináljuk, hogy, ha van esküvő, szülinap, felmondás, akkor megy a köremail, hogy ezt fogja kapni, ha szeretnéd beszálni, kérlek fizess ennyit és aztán odamegyünk hozzá és közösen átadjuk neki.