Nagy közös irodában ti hogyan tudtok dolgozni?

Egylégterü irodában dolgozok 24 éves korom óta. Most vagyok 29.

Voltam olyan helyen, ahol 50 és 80 között volt a létszám és olyan helyen is, ahol lehettünk huszan. Ez függött attól, hogy projekten belül bizonyos csapatok kis vagy nagy létszámuak voltak. A jelenlegi helyen az egész irodán belül kb lehetünk harmincan.

Kicsit olyan érzés, mintha lenne minimum 9 testvéred akikkel együtt élsz :D Nem egyszer gondoltam magamban, "szeretnék saját kis irodát.". :)

Pontosan mire gondolsz; a zajok és egyebek mellett hogyan tudom rendesen ellátni a munkámat max figyelemmel vagy inkább arra, hogy a társasággal hogy vagyok meg, hogyan viszonyulok ezekhez az ablak nyitűs-csukás, villány fel-le kapcsolás, légkndi, stb. szituációkhoz?

Mivel egy "vagy-vagy" kérdésre írtad válaszul, hogy igen, feltételezem, mindkettő része érdekel. :D

Engem nagyon zavar, ha sötétben kell dolgozni, de minden helyen meg volt a bizonyos személy akit zavart a villany, mert

- bántotta a szemét

- éjszakai műszakban nem tudott tőle aludni

- sajnálta a jegesmedvéket

stb.

Szóval én, ha éjszaka is dolgoztam, vagy az iroda egy külön álló részére ültem és ott kapcsoltam villanyt vagy kislámpát használtam.

A gond ott volt, hogy megesett, néha elültem másoktól és így is zavarta őket, hogy saját magam felett felkapcsoltam a villanyt és lekapcsoltatták velem, mert bántotta a szemüket, hogy, ha az én irányomba néznek, világos van.

De az éjszakai műszak miatt már nem fáj a fejem, már nem végzem.

Napközben pedig; az ablaknál ülök, az irodában mindig megpróbálok az ablak közelébe kerülni amikor a fix helyeket választjuk ki, pont ezért.

Illetve a levegő miatt. Amíg az iroda közepén ültem, nem csak a fény hiányzott, de egyszerűen éreztem, hogy nap végére agykárosodást szenvedek, mert levegőtlen volt a hely és, ha ablakot nyitottam, a környékében mindenki sírt, hogy minek kell kinyitnom, fáznak. Az ablak közelében nekem ezzel már nincs gond, a légkondival se. Ha fázok, felveszem a tartalék kabátkámat, pulcsimat.

A zajokkal nekem nagyon sok gondom volt és van; tollkattogtatás, ujjropogtatás, éneklés, asztallapon dobolás, talp ritmusos csapkodása a földön, ritmusos szájdobolás, ritmusos szájf.ngás, fütyülés, dühös csapkodás, hihihi-hahaha, takonyszívás, krákogás, krahicsolás, hapci*100, egészségedre, fejem felett átkiabálva cseverészés, "Éhes vagyok!" folyamatosan ismételgetve, "Bepisilek!" folyamatosan ismételgetve, stb.

Ezek engem gyakran ki tudtak, némelyik a mai napig ki tud zökkenteni a koncentrációból, elvonja a figyelmemet.

Vettem egy fülbecuppanós füllhallgatót, amit berakok és a külső hangokat tompítja valamelyest. Néha zenét hallgatok, néha csak úgy be van téve. Most is bent van a fülemben. :)

Az előnye, hogy, ha kérdésem van, elég csak odahajolni a mellettem ülőhöz, nem kell szaladgálni az irodák között, hogy ő átjöjjön hozzám és ránézzen a gépemre.

Általában mennek csevelyek, azok nem zavarnak (pl a csapatból x ember valamiről elkezd diskurálni és, akinek van kedve, csatlakozhat hozzájuk). Egyben áldás és átok; áldás, mert jókat lehet beszélgetni. A jelenlegi helyemen nincs átok része, de a régi helyemet meg volt az átok része is, amikor úgy kezdtek el beszélgetni velem, hogy én nem voltam vevő a csevelyre. Néha csak úgy szimplán elkdeztek hozzám beszélni, de voltak olyan szituációk, hogy vonalban voltam egy ügyféllel és lenémította egy nő a telefont, hogy megkérdezze, hol vettem a parfümömet.

Ha még valami eszembe jutna, írok, de, ha van kérdésed, nyugodtan tedd fel. :)

Nehezen. Férfi vagyok, körülöttem csak nők vannak. Van, aki állandóan beszél, beleszól a másik mondanivalójába. A másik állandóan taktikázik mindenkivel, mert ez a mániája. Van, aki a "radar" szerepét játssza, és talán egy szem normális van köztük. Volt, hogy füldugót használtam, de nem használt. Volt, hogy zenével provokáltak.

Nem tudom, de beteg egy világot élünk Mo.-n, az tuti.

Az egész napom elmegy a körülményeimért való szélmalomharca:

-ablak-szellőztetés problémakör

-világítás problémakör

-légkondi problémakör

-bent esszük a büdös kajáinkat problémakör

-kórosan emelkedett szociális szükségletű vezetők és kollégák igényeinek kielégítése elől való folyamatos menekülés problémakör

De dolgoztam kis, néhány fős irodás munkahelyen is. Ugyanezek voltak a problémák.

A nagy teret önmagában szeretem, nem érzem jól magam kis területen. Dolgoztam már kb. 2-3 főnek való irodában, ahol 8-an voltunk, pár hónapra rá ugyanott 3-an. Zavart a kis tér. Úgy éreztem, hogyha kinyújtanám a karomat, elérném az összes falat. :D

A nagy tér most jól esik. Viszont vannak olyanok, akik hihetetlenül üvöltenek, hangosan beszélnek, természetesen sokszor vihognak, röhögnek is. Biztosan én vagyok az antiszociális, de fel se bírom fogni, miért kell ilyen, amúgy kocsmába illő hangerővel beszélni egy open office-ban.

A fény, hőmérséklet, friss levegő 2 fővel is vita, higgyétek el.

Hosszan tudnék írni, de rövidre zárva.

Bosszant, hogy mindig a fázósak nyernek - pedig ők még vehetnének magukra valamit.

Szerintem a legtöbbször, amikor irodában dolgoztam, nyáron 28-29 fokot, télen 26 fokos hőséget kellett elviselnem. Egy szál bugyiban és melltartóban már nem dolgozhatok, pedig ezek a hőmérsékletek maximum így esnének jól...

Ahol légkezelő, szellőztető rendszer működik, tehát nem a belső levegőt keringteti, hanem frisset is ad hozzá (vagy épp csak frisset ad hozzá), ott nyitva kell lennie 32 fokban annak a r... ablaknak, hogy dőljön be a meleg. Ahol nincs szellőztető rendszer, csak radiátor fűt, csak az ablakból jöhet friss levegő, ott jó, ha napi egy, ultrarövid szellőztetést ki lehet harcolni.

A klíma sokak számára csak úgy működik, hogy benyomja 22 fokra, mindenki fázik, természetesen ő maga is elkezd fázni és kikapcsolja. Negyed óra múlva folyik az emberről a víz.

Az kizárt, hogy mondjuk beállítjuk 26 fokra a legenyhébb ventilátorfokozattal és akkor lehet, hogy lassabban hűl le, de mindenkinek kb. jó lesz egész nap.

De ezek már 2-3 főnél is jelen vannak.

Én az open office-ról a zajra asszociáltam és igen, olykor van...

Másik osztálynál 4 sorral arrébbról "beszélgetnek" jó nagy hangerővel. Vagy a konyhában üvöltenek úgy, hogy mindenki hallja...

Én kérem vissza a heti 2 nap home office-t, amit az első hullám alatt ígértek aztán nyáron el is vettek.