Szerintetek melyik szakmával járnék jobban?

miben vagy jó? mit élveznél?

mind3 szakmával lehet jól keresni, ha jól csinálja az ember, de mind máshogy nehezíti meg a dolgokat.

Pszichológusnak lenni (jó esetben) hivatás. Még jobban, mint orvosnak lenni. Ehhez teljesen érdektelen, hogy magyarból hányasod volt. Az idegen nyelv (=angol) annyiból fontos, mert sok a külföldi szakirodalom, és manapság a tudomány világnyelve az angol. Pszichológus az legyen, aki szívesen foglalkozik mások lelkével, lelki problémáival, empatikus, ugyanakkor erős önuralmú személyiség is, aki nem lesz mondjuk szerelmes a csinos, fiatal hölgypáciensébe, aki kitárja előtte a lelkét. A jó pszichológus szereti az embereket és érdeklődik irántuk. Ugyanakkor van logikus gondolkodása, szereti a mögöttes összefüggéseket, az egyén cselekedeteinek mozgatórugóit feltárni.

Te ezekről semmi sem írtál, csak azt, hogy jól akarsz keresni. Ennek alapján azt mondom: jó pszichológus nem lenne belőled (akkor sem, ha jeles eredménnyel végeznéd el az egyetemet), rossz pszichológus meg pont az oda forduló emberek érdekében ne legyél.

Író: Na ez megint nem úgy lesz valaki, hogy kitalálja, hogy megéri neki ezt csinálni. Egy művészi alkotás létrehozásához eleve különleges tehetség, adottság kell. Ha író lennél, miket írnál? Nézd meg, hogy a legtöbb írónak kőkeményen látszik a személyisége a regényein. Ha beleolvasunk Móricz Zsigmond valamelyik regényébe, majd Jókai Móréba, pontosan érezni lehet a különbséget a két személyiség között (még ha nem is tudjuk pontosan megfogalmazni). Írónak lenni kicsit prófétai munka: nem pénzt akar keresni az ember, hanem kiírni magából, ami feszíti, aminek a közlésére szinte kényszert érez.

Ezek alapján úgy gondolom, ez se neked való.

Kizárásos alapon marad a jogi pálya. Sokan keresnek jól közülük, ráadásul az anyagias hozzáállás ezen a pályán abszolút nem probléma (ellentétben az előzőekkel). Ugyanakkor ez tipikus pályaválasztása annak a RENGETEG fiatalnak, akiknek fogalmuk sincs, mit akarnak csinálni, de jók a humán tárgyakból, tanítani nem akarnak és sok pénzt akarnak keresni. Így kb. 10-15 éve hatalmas túlképzés lett jogászokból, ami azt jelenti, hogy aki nem tud bírónak vagy ügyésznek bejutni (ahol erősen korlátozott a létszám, hisz az állam fizeti őket), azok között kemény kenyérharc megy. Most már jó néhány éve az Orbán-kormány drasztikusan csökkentette a felvehető joghallgatók számát, nem tudom, ez mennyire érződik ma a munkaerőpiacon. De mivel a másik kettő eleve nem neked való, ha jobbat nem találsz ki, menj jogásznak.