Ilyen helyzetben mit lehet tenni? ( Felmondás a főnök magatartása, viselkedése miatt)

Vidéken élünk egy kis faluban. Édesanyám az önkormányzatnál dolgozik, élelmezésvezetőként már lassan 10 éve. Röviden, nagyon leegyszerűsítve az ő dolga az iskolai, óvodai, idősek otthonai konyhák irányítása. A probléma az, hogy az, hogy a főnöke teljesen idegbeteg, már-már pszichopatikus a viselkedése. Kezdjük ott, hogy semmiféle szabály nem érdekli, pl. Egy élelmezés vezető tudja hogy a konyhának ahol kb 200 emberre főznek, tisztának, és jól felszereltnek kell lennie, de az a konyha szörnyű állapotban van, már többször kaptak figyelmeztetést az ellenőröktől amit édesanyám jelentett is, de a főnök nem tesz semmit. Ezzel csak az a baj, hogy előbb utóbb ebből nagyobb probléma lesz, és jogilag akkor édesanyám lesz az akit a felelősség terhel emiatt. Aztán hiába szabja ki hogy mennyi hozzávalót használjanak fel egy nap a szakácsok a konyhán, a főnöke állandóan beleszól azt vágja a fejéhez hogy csak pazarol, vagy ha szeretne új ízeket hozni a konyhára akkor szintén ő a rossz amiért neki semmi nem elég. Pedig ő csak azt szeretné hogy a gyerekek, akiknek a többsége hátrányos helyzetű, többféle ízt ismerjenek meg, és változatosan tudjanak táplálkozni.

Ezek alapjában véve elég borzasztó dolgok, főleg a rettegés hogy mikor ki fogja ezeket a dolgokat rajta számon kérni, de ehhez még hozzá jön a folyamatos megalázás, üvöltözés minden ok nélkül. Ha a főnöknek ahhoz van kedve akkor csak úgy üvöltözni kezd vele, ráadásul gyakran azt sem tudja hogy miért, indoka sincs rá. Csak egy példa, hogy az önkormányzatnak van egy kertje, ahol a közmunkásokkal ültettetnek zöldségeket, hogy a konyha abból főzzön, de nagyon rossz minőségű zöldségekről van szó, ehetetlenek. Na a múltkor egy önkormányzati képviselő (aki amúgy közmunkásként dolgozik, mert a 8 ááltalánosa sincs meg, csak azért lett "képviselő" mert talpnyaló) bevitt egy láda sárgarépát, de egy répa kb 2 centis volt. És az egész láda nem volt 5 kg. Édesanyámnak adta le, aki csak úgy rákérdezett, hogy ugye ehhez még rendelhet répát a zöldségestől, mert ez a mennyiség kizárt hogy elég legyen. A válasz persze nem tudom volt. Aztán délután alig ért haza édesanyám de már üvöltött a főnök a telefonba hogy hogy merészelte a kepviselőasszonyt kérdőre vonni, neki ő is a főnöke és ne merjen mégegyszer vele így beszélni.

És ez csak pár dolog a sok közül.

Adódik a kérdés miért nem mondott fel akkor már anyu. A válasz egyszerű, nem ismerek nála dolgosabb, jószívűbb embert a világon. Imádja a munkáját, meg minket is, és tudja hogyha itt felmondana akkor csak nagyon messze kapna munkát, olyan munkabeosztással, hogy minket alig láthatna, alig lehetne itthon. De a fent említett eset után beszéltünk vele, és mindenki egyetértett abban hogy itt az ideje a felmondásnak, és majd megoldjuk bármi lesz, csak ne tegye tönkre őt ez a bolond.

Egyrészt anyu pánikbeteg, sokat fáj a szíve és a feje. Nem hiányzik hogy még több baja legyen. Másrészt, még hallani is szörnyű mit művelnek vele, nemhogy át is élni..10 éve minden hétköznap. Szóval végül sikerült meggyőznünk és eldöntötte hogy felmond, de beszélt a jegyzővel aki azt mondta hogy mivel közalkalmazotti besorolásban van legalább két hónap a felmondási idő és előre be kell jelenteni a főnöknek. Most attól félünk hogyha szól róla akkor az alatt a két hónap alatt mit művel majd a főnöke. Mert tényleg bármi kitelik tőle.

Tudom hogy nagyon hosszú lett, ezért elnézést. A kérdésem az lenne, hogy ilyen patthelyzetben mit lehet tenni? Muszáj azt a két hónapot letöltenie? Előre is köszönöm a válaszokat. 18/L