Miért van ez nagyon sok munkahelyen?

Ez a jellemző magyar nyárspolgári mentalitás: hogy merészel valaki örülni, amikor nekem ilyen szar. Hát tegyünk róla hogy neki is szar legyen...

Dögöljön meg a szomszéd tehene is.

Tipikus... Akinek nincsen ínyére a munka, csak szenvedésből csinálja vagy mert máshova nem vették volna fel, rögtön minden jókedvet kiszipulyoznak mindenkiből, és azt hiszi ezzel most menőbb lett. Mikor elgondolkozhatna azon is, hogy miért nem boldog, és tehetne azért, hogy az legyen, de ahhoz meg kellene mozdulni.

A másik variáció, hogy az illető magányos, nincsen családja, esetleg nagyon barátai sem, és ezért rosszul érzi magát a bőrében, és fáj neki, hogy van, akinek teljes az élete, azt meg nem is tudja elképzelni, hogy esetleg valaki tényleg szeresse azt, amit csinál. Hiszen magából kiindulva, dolgozni csak szenvedéssel lehet. Így aztán ebben leli örömét, ebben éli ki magát, hogy másokat szekál, bánt, kigúnyol. Azt hiszi, hogy mindenki más helye, idióta, és ő akarja a "helyes nézeteket" terjeszteni.

Az ilyen emberek viszont amint hazamennek, általában az üres lakásba mennek, vagy mindig veszekszik a párjával, esetleg még a szüleivel él, ahol úgy érzi, hogy elnyomják őt.

Igazából a munkahelyen való arcoskodással próbálja kompenzálni azt, hogy a munkahelyen kívül igazából elég silány élete van.

Nekem sok munkahelyem volt sajnos pontosan ezek a marhák miatt, mert hosszú távon kb 1 év után kitud telni a bili és környezet változásra vágyik az ember. Ez általános probléma mindenütt. A magyar mentalitás.

Igazából sosem lehet tudni hogy mi vezérli őket ez a viselkedés embertársaival szemben, mert amikor bepipultam némelyik szekálására akkor nem volt gerince bevallani hogy mi a baja Velem, akkor fülét farkát összehúzta, ebből is látszott hogy csak a szekállás mögötti öröm hajtja őket. Ezért lenne jó hogy ha a magyar Hr-esek nem azon dolgoznának hogy hogyan szerezzenek minél olcsóbb munkaerőt hanem mindenféle kérdésekkel kiszűrni az ilyen elmezavaros embereket.

Mert aki bevállalja szándékosan(!) az alacsonyabb bért az felkéne tűnnie a HR-nek hogy ezért vállalja be az illető azt a bért mert az illetőt mindenüt elüldözik a magatartása miatt. Nem meg nyálcsorgatva örülni hogy találtak olcsó munkaerőt. Ameddig ez a gondolkodás nem változik meg munkaerő kiszűrésnél addig mindig is lesznek munkahelyeken olyan emberek akik még a munka rovására is keseríti a másik életét.

A mostani munkahelyen is van zaklató, de szerencsére kispályás és már kezdek beleszokni ebbe a k.cs.gökbe ezért sikerül hárítanom. Persze van az olyan eset is ami iszonyatosan primitív suttyú az illető amivel szemben akármit tehetsz nem érdekli mert csak az számít hogy piszkáljon tovább, az olyan esetnél szoktam elgondolkodni a váltáson.

Az illető célja, hogy te rosszul érezd magad, annyira, hogy kezdetben kerüld a társaságát, s a későbbiekben elhagyd az állást. Ha a feszült vagy miatta, akkor besétáltál az utcájába. Ezt Eric Berne kifejtette az emberi játszmák c. könyvében.

Még mentegetőznöd sem szabad, kifogást keresni, hogy miért nem (szőrös a Nyuszika) Max, annyit, hogy "értem, értelek v . Akarsz még valamit mondani/ kérdezni?

Az előttem hozzászólók megválaszolták az okát, vannak olyan emberek, akiknek rossz, így törlesztenek...mert, ha az ember jól érzi magát a bőrében sokkal toleránsabb. Tapasztalat.

Mégegyszer: provokál, és azt akarja, hogy megérintsen a mondanivalója, tehát marionettbábúként kezel. Nem tudom tudod-e mi a különbség a reakció és a válasz között.

Mivel ez nem ezo, így elkerülöm az ezoterikus nézőpontot.

Nem tudom más országokban hogyan működnek ezek a dolgok, de nem is érdekel: Magyarországon nyugodtan nevezhetjük átlagos mentalitásnak azt, hogy szekántak az emberek. Talán oda vezethető vissza a dolog, hogy a magyar ember genetikailag úgy van kódolva, hogy okoskodik! - Mindenkinél mindent, mindig jobban tud, mindig talál mások viselkedésében kifgásolni valót, miközben meg van arról győződve, hogy csak is a másik emberben lehet a hiba, és ezt nem csak egyszerűen nem érti meg, hanem hajlandóságot sem mutat arra, hogy megpróbálja megérteni. Mindenki "hülye"! - Kevés ember van, aki őszintén gondolja, hogy a másik ember egyszerűen csak másképp gondolkodik és mikozben nap nap után játssza a kicsi, pitiáner szerepeit, lényegében alapból hülyének néz mindenkit. És most kapaszkodj: Aki nem áll be ebbe a sorba, azt a körülötte lévő emberek kikezdik, kiközösítik, illetve sokkal súlyosabb esetként kezelik - összefogva az egyén ellen, - mintha csak szimplán aljas lenne másokkal!

Na, szóval ez a nem mindegy!

Alapfelállás: Mindenki hülye és majd én megmutatom!

Amitől eltorzult még nagyon ez a dolog, hogy az emberek többsége egy nagy gyerek is egyben: pitiáner, apró részletekkel szekálják egymást, miközben egyik sem tudja arra a kérdésre megadni a választ, hogy "Melyik volt előbb, - a tyúk, vagy a tojás?", - azaz, ki (és hogyan, illetve mikor) kezdte el két ember kapcsolatában a szemétkedést.

Ennek a nemzetnek pont ez a gáncsoskodás lesz a veszte, - de mire magasabb szinten felismerik a problémát és amire hajlandóságot mutatnak nagyjaink arra, hogy próbáljanak valamit változtatni a magyar emberek általános hozzáálláásán, addigra már késő lesz!

Élhetnénk akár nagyon magas életszínvonalon is, mi magyarok, ha nem ilyen lenne az élethez való általános viszonyulásunk!

Bátyámat hoznám fel példának az előző hozzászólásra.

Bátyám utálja a páromat. Soha nem beszéltek egymással egy szót se, de ki nem állhatja. Megkérdeztem tőle, mi a baja, nem tudta megmondani. Csak utálja mert csak.

A gimiben is ilyen volt. Mindenki h.lye volt körülötte, mindenki senki, mindenki undorító, p@tkány, b..i, nyomorék, csak ő nem. Azt hiszem mondanám sem kell, hogy nincs is egy haverja sem 25 éves létére. Anyámék nyakán él, és a PS4-én és az S7 Edge-jén kívül semmit nem tud felmutatni. Dolgozik, szintén szüleimnél, máshova nem is lenne el, mert mindenhol h.lyék dolgoznak és olyan emberek, akik közé be nem teszi a lábát.

Ha ne adj isten valami történne szüleimmel, az égegyadta világon senki nem segítene neki.

Egy épkézláb véleményt nem tud mondani. Vádaskodik, szitkozódik, de egy okot nem tudna mondani miért, nem tud magyarázatot adni. Csak a szája nagy, meg fenyegetőzik, de ha cselekvésre kerül sor, behúzza fülét farkát. Csak a feleakkora húgával mer arcoskodni szemtől szembe, meg rátámadni. Szánalmas. Mint ahogyan a kérdésben leírt emberek nagyrésze is az.