Aki világjáró útra indul kerékpárral az, hogyan intézi az otthoni dolgait, nem fél, hogyha hazatér fedél nélkül marad?

Bárki bármikor leléphet a munkahelyéről, és senkit nem érdekel, hogy mennyi időre és hova megy. Már nem a szocializmusban élünk!

Akinek van erre fedezete, vagy szponzorai, az hagy menjen. Miért rendelnék közmunkára? :D Az se kötelező. Nincs már KMK!

Kb.10 millió emberből néha akad egy,aki ilyenbe vág bele,úgyhogy érdekes kérdés...

De aki így él,az szerinted minden reggel blokkol a gépgyárban,és akkor egyszer csak elmegy világ körüli útra?

Az ilyen extrém emberek teljesen szabadok,és szabad foglalkozásból élnek,meg szponzorálják az ilyen különleges dolgokat.

Otthon pedig csak van szomszéd,vagy rokon,aki néha ránéz a házra(ha betörésre gondolsz).

Miért maradna fedél nélkül?Lelopják a cserepeket?

Közmunka?Hivatal?

Igaza van az 1-esnek,kutyát nem érdekli,ki mit csinál,közmunkára is csak az megy,akinek kajára kell pár Forint...

Pont úgy kérdezed, mintha kötelező lenne világkörüli bicikli útra indulnod. :D

Aki ilyet tervez, az megtervezi, beletervezi az életébe, vagy épp olyan rossz passzban vagy, hogy azért indul útnak. Legyen az akár kerékpárral, akár gyalog, akár bárhogy.

De olvasgass világutazók blogjait...! Eléggé tipikus, hogy akik útnak indulnak, blogot vezetnek róla... Vagy könyvet írnak, stb.

Volt pl az a párocska, akik fekvőbringával csinálták, azok is mindent közzé tettek és reklámozták magukat... Ilyenekből meríthetsz.

Egyébként meg mindenki maga tudja, hogy bevállalhatja-e.

Én pl. a Szent Jakab útját szeretném egyszer végiggyalogolni, ahhoz pár hét kell csak. Majd akkor fogok rá vállalkozni, ha 1. vagy lesz egy olyan melóhelyem, ahol elengednek egy hónapra, 2. vagy épp megszűnik a melóhelyem, de attól függetlneül jól állok anyagilag. Egyelőre egyik sem adott, úgyhgoy nem megyek. :)

Amúgy meg el kell intézni a hivatalos ügyeket, meghatalmazást írni rokonoknak, családtagoknak, ha ilyen-olyan ügyedben el kéne járniuk, stb. És jó, ha adsz egy kulcsot a szomszédnak, vagy szintén rokonnak, hogy be tudjanak menni, ha van valami.

Nyilván a háziállatodat sem hagyod egyedül a lakásban több évre. :)

Aki ilyen utat bevállal, az nyilván nem nulla tervezés nélkül és nem egyetlen lyukas telefontantusszal indul neki az ismeretlennek, hanem van a számlájáról bőven mit a tejbe aprítania. Kell, hogy legyen pénze bőven, mert vadonban sátrazni sem mindig lehet, sok helyen tengerparton meg sem engedik. Van ahol legalább kempingért fizetni kell, ahol fürödhetsz rendesen meg ilyenek, plusz a boltba is be kell menni vásárolni, főleg egy egész napos tekerés után. A számláról lehet utalni a közüzemi díjakat, a lakást be lehet riasztózni, az a legkisebb gond. A macskát a szomszéd lány megeteti.

Egy ismerősöm tavaly nyáron eltekert Londonig, ott eladta a biciklijét és visszafelé repülővel jött. Odafelé vonattal ment át az eurotunnelen.

Azért ez nem úgy megy hogy gondol egyet és lelép, felmond. Általában egy komolyabb utat évekig készítenek elő.

Meg kell teremteni az anyagi hátteret, útvonalat kell tervezni, összeszedni a szükséges kellékeket, edzeni rá, stb. Meg kell nézni az esetleges országonkénti árakat, engedélyeket, intézni az útleveleket.

Kisebb, pár hetes túrát meg szinte bárki megengedhet.