Mi az a szokás, amit nem tudtok elviselni egy kollgéától?

Nehezen viselem el, ha a kollégám cigizik, olyan szaga van mint a gyárkéménynek (a fogasról már a székre pakolom a kabátomat, mert az óránkénti negyedórás cigizés miatt nagyon büdös a kolléganő kabátja). Ha feltartanak a munkámban a sok beszéddel. Ha valakinek érdemi mondanivalója van, azt meghallgatom - ha nincs halaszthatatlan munkám, de csak azért szövegelni, mert nem bírja a csendet. Volt amikor az egyik kolléganőre rászóltam: Ne haragudj fontos munkát végzek, oda kell figyelnem, légy szíves légy csendben, ne beszélj hozzám! Na az egészből annyi valósult meg, hogy nem hozzám beszélt, hanem magába hangosan, időnként nagyokat sóhajtozva, mint egy várba zárt hercegnő, akit végre megszabadít a herceg és magáévá tesz. Azonkívül azt sem bírom, aki nem a munkájával bizonyít, hanem a főnök s.gnyalásával építi a karrierjét. Sajnos már több helyen dolgoztam, ahol ez egyeseknek be is jött, én meg dolgozhattam helyettük is.