Felmondási idő alól mentesítés esetén jár munkabér?

Hogy a kérdés második felére is válaszoljak: Ha a szerződésben foglaltak szerint a felmondási időd két hónap, akkor te két hónapig foglalkoztatva lehetsz ott, ha te másként nem döntesz (és ebbe a munkaadó belemegy) vagy rendkívülivel felmond neked.

Utóbbihoz elég szép indoklás kellene, nem tudom hogy szolgáltatsz-e rá okot, de ha normálisan melózol és tartani akarod magadat a két hónaphoz, akkor tégy úgy.

Tévedés. A felmondási időt ki kell fizetni, a munkáltató saját döntése, hogy felment-e a munkavégzés alól, ez nem érinti az erre az időszakra járó munkabért.

[link]

4-es te jó nagy marhaságot írsz...

Ha a munkavállaló mondd fel, akkor a munkáltató dönti el, hogy mennyi felmondási időt ad. Tehát a mentesített részre NEM JÁR fizetés. Te pedig NEM ragaszkodhatsz a 60 naphoz. A felmondási idő hosszáról a munkáltató dönt.

Így van.

Ha a munkavállaló mond fel, akkor a felmondási idő a munkáltatónak "jár". Ha igényt tart rá, az ő dolga, ha nem, akkor akár másnappal is megszüntetheti a munkaviszonyodat, hiszen azért mondtál fel, mert menni akarsz. Ilyenkor nem mentesít a felmondási idő alól, hanem eltekint tőle. Mentesíteni akkor mentesít - kötelező jelleggel - ha a munkáltató mond fel, és a felmondási idő felének megfelelő időtartamra - a dolgozó kérésének megfelelő időpontban, ami maximum 2 részben határozható meg - köteles felmenteni a munkavégzés alól. Ez a felmentési idő a felmondási időn belül.

Ha táppénzen vagy és felmondtál, a munkáltató által meghatározott időpontban - legkésőbb 60 nap múlva - megszűnik a jogviszonyod, és vele együtt a táppénzre jogosultságod is. Táppénz csak addig jár, amíg van munkaviszonyod.

A munkaszerződésében szerepel a 60 nap felmondási idő, szerencsétlenek. A munkáltató már megállapította, le is fektette írásban.:-) A munkaviszony a felmondási idő lejártával szűnik meg, a munkáltató döntése, hogy egy részére felmenti-e a munkavégzés alól a kilépő dolgozót. Munkabér jár rá, ill. a felmentés idejére távolléti díj (mintha szabadságon lenne), amennyiben a dolgozó munkaképes. Ha nem, akkor táppénz.

Mielőtt barmoztok, olvassátok el a Munka Törvénykönyvét.

Véleményem szerint Neked kellene olvasgatni a munka törvénykönyvét.

Dolgozói felmondás esetén a munkáltatót védi a felmondási idő. Ha nem tart rá igényt, akkor akár másnaptól is megszüntetheti a dolgozó munkaviszonyát és nincs semmiféle felmentési idő ilyenkor, amire járna bérezés.

Munkáltatói felmondás esetén a dolgozót védi a felmondási idő, és ha a dolgozó nem kér belőle, akkor kérheti, hogy a felmondási idő letelte előtt szüntessék meg a munkaviszonyát. Persze bolond lenne, hiszen a felének megfelelő időtartamban nem kell dolgoznia és még bért is kap rá.

Ha van szó felmondási időről a munkaszerződésben, ha nincs, akkor is van felmondási idő, amely valamelyik fél érdekét védi. Attól függ, hogy ki mond fel kinek.

Gondold át, hogy mi a dolgozó szándéka a felmondásával!? Menni akar. Innentől kezdve a munkáltatónak jár a 60 napos felmondási idő, amit a dolgozó köteles letölteni, ha a munkáltató úgy dönt. Ha másképp dönt, akkor eltekint tőle - vagy mind a 60 naptól, vagy egy részétől - és X. Y. időpontban útjára engedi a dolgozót, ami által abban a pillanatban meg is szűnik a jogviszonya. Ha a dolgozó menni akart, akkor miért is háborogna, hogy nem kell még maradnia egy ideig, és a munkáltató miért is fizetne valamilyen felmentés idejére bérezést, ha nem muszáj.

Muszáj akkor van, ha a munkáltató mond fel, mert akkor a dolgozónak jár a felmondási idő (Őt védi), és a törvény szerint (is) a munkáltató köteles a felére felmenteni a munkavégzés alól, amire bérezés jár.

Ha a dolgozó előbbi időpontban kéri írásban a munkaviszonya megszüntetését, mint ahogy letelne a felmondási idő, szinte minden munkáltató kifizeti a teljes felmondási időre járó bért, elkerülvén ezzel egy - előreláthatóan - vesztes pereskedést.