Hogyan priorizálnád a feladataidat abban az esetben, ha van sok apróbb és néhány nagy, és nagyjából hasonló időt vesz igénybe a sok apró és a néhány nagy is, de egy munkanapba nem férsz bele, viszont mindegyikkel haladni kell?

A legrosszabb amit tehetsz, hogy egyszerre csinalod az osszeset. Fel kell allitanod egy sorrendet, ami szerint haladsz, es lehetoseg szerint egyszerre csak egy valamivel foglalkozni. Igy tudsz minosegi munkat vegezni, ha egyszerre 10 dolgon dolgozol az nem tesz jot.

Ha te nem tudod a prioritasi listat felallitani, kerj segitseget a fonokodtol. Mondd meg neki hogy ez a helyzet, ezek vannak, mondja meg, hogy milyen sorrendben haladj.

Ha ez a sajat vallalkozasod, akkor pedig el kell engedni a "munkanap" kifejezest mint olyan, es addig csinalni amig keszen nem vagy az osszessel!

Nekem minden hetem ilyen...

Tuti van olyan munkád, ami elsőbbséget élvez, kezd azzal, vagy azzal, ami a legnagyobb bajt okozza, ha nincs kész időre. Utána jöhetnek a fontosak, amik ráérnek munkanap végén, de mégis kell. Az üresjáratokban, vagy amikor szusszani akarok két percet, akkor veszem elő a kis dolgokat, ami csak pár perc. Én általában így haladok, nagyjából mindig kész leszek így mindennel.

Nekem minden napom más és más. Amikor azt gondolnám, hogy végre tudom mit fogok csinálni másnap, akkor jön egy meghibásodás, vagy bármi fontosabb, ami miatt nem tudok a betervezett feladataimmal foglalkozni, mert az felülír mindent.

Ez némi nyomás, de hozzá lehet szokni és egy idő után szerintem rutinból érezni a fontossági sorrendet.

Felejtsd el a teljesítési kényszert, szerintem ez a legfontosabb. Sokan vagyunk úgy, hogy több ember munkáját végezzük egyedül, ami egyszerűen nem fér bele egy munkanap 8-9 órájába. Senki nem várhatja el tőlünk, hogy dupla annyi időt töltsünk a munkahelyünkön és jó eséllyel meg sem fizetik.

Tehát... Minden áldott nap, minden új feladat beérkezésekor újra kell rangsorolni. Amiben éppen benne vagy, azt befejezni, majd a következő legfontosabbal folytatni. (Abban egyetértek, hogy nem kapkodunk egyik feladatról a másikra, az komoly hibalehetőséget hordoz. Szépen egyiket csináljuk a másik után.)

Munkakörtől függ, hogy mit nevezünk fontosnak. Nálunk pl. fontos egy hatósági ügy, mivel az határidős és nincs "bocs, hogy két nappal később küldtem meg", avagy fontosak a fogyasztók, hiszen szolgáltatunk és kötelezettségeink vannak feléjük. Fontos, ha meghibásodik valami, hiszen ha nem úgy szolgáltatunk, ahogy kéne, akkor a nyakunkba száll az atyaúristen is, ami senkinek nem hiányzik, főleg nem busás bírsággal. Minden más, cégen belüli, apróbb ügy várhat.

Ergo, amint a kezembe kapok egy feladatot, azt elhelyezem az aznapi rangsoromban. Ha fejben nem megy, akkor írd le milyen feladataid vannak, fusd végig és tedd bele a listába azt is, amit éppen a kezedbe kaptál. Nagyjából ennyi szerintem.

Ha valamiben bizonytalan vagy, akkor kérd a felettesed segítségét, kérdezd meg adott feladat mennyire sürgős.

Ne akarj egy emberként több ember lenni. Ha valaki megszól, mert nem végzed rendesen a munkádat, akkor dugd az orra elé a papírodat, hogy mennyi feladatod van és mondd el, hogy egyszerűen nem bírod utolérni magad.

Ismerős a szitu, de tanulható egy jó nagy adag lesz*rom tablettával (a teljesítési kényszerérzet ellen) és egy kis saját logisztikával.

Menni fog az, majd ráérzel és megtanulod kezelni is. Emiatt igazán ne borulj ki!