Az átlagosnál veszélyesebb, önfeláldozással járó területeken dolgozók részt vesznek szervezett lelki tréningeken?

A párom nyomozó, rendszeresen dolgozik halottakkal. Róluk tudok tapasztalatból beszélni. Rendszeres segítséget nem kapnak (alkalmanként pszichológiai alkalmassági van csak), viszont bármikor igénybe vehetik pszichológus segítségét, aki segít egy-egy eset feldolgozásában.

Egyébként párom megszokta és nem akad fenn a dolgokon általában, úgy meséli el egy-egy esetét, mintha a főzésről mesélne. Ami őt is megviseli, hogyha kisgyerek halálával kapcsolatos munkája van, vagy előfordult, hogy öngyilkossághoz ment ki, ahol 4 napja lógott a hulla a gerendán, már bogarak, kukacok másztak elő mindenéből. Ilyen traumáknál szokott segítséget kérni általában még aznap, ha érzi, hogy ez nem egy olyan átlagos munka volt, amin könnyen felül tud emelkedni.

Egyébként szerinte a legnagyobb segítség, ha az egy eseten együtt dolgozó kollégák megbeszélik egymás között a történteket. Könnyebb feldolgozni, ha tudják, hogy más is pont ugyanabban a helyzetben van, ugyanazok az érzések gyötrik. A pszichológusuk is erre biztatja őket.