Akik külföldön dolgoztak, majd hazamentek, miért hivatkoznak a családra és miért szólják le azokat akik kint kezdtek új életet?

Az hogy valaki kimegyek külföldre dolgozni,valószínű anyagi gondok miatt tért vissza Mahyarorszagra.

Hisz sokan azt hiszik akik nem probaltak a kulfoldi megélhetést hogy kolbászból fonjak a kerítést,igen ám mert hulyitik a népet hogy arany élete volt mig kint dolgozót.

Igazad van kérdező akkinek annyira jo kint annak esze ágában nincs vissza térni,hanem igyekszik hogy a csalad is ki jusson.

Mi lehet a probléma? Az hogy hiaba külföldön jobb a fizetés ha itt drágaság van plusz mindenfele adó,es meg az albérletet is tarsd fent, es meg küldj haza a csaladnak is. Ez egy embernek nem megyen.

Tudom mert nem egy ismerősöm próbálta németbe az eletet es szinte mindenki haza ment az első fizetésük utan.

Em is kulfoldon élek nem magyar férjemmel, de ugyebár 2fizetes mellet mar szepen megtudunk elni es fére tenni is tudunk.

1fizetes teljesen tiszta!

Csal ügye akinek nem sikerul inkabb hazudik hogy a csalad miatt ment haza. Minthogy bevalja csalódott....

Hisz ha otthol eláll dolgozni a feleségével ugyanott van de legalabb nincs tavol a csaladtol.

Csak jobban esik a lelkuknek ha azt mondjak csalad miatt dontottek igy.

De feltételezem ha lenne ujabb lehetoeg egy külföldi munkára akkor az illető ujjra megpróbálná es ha jobb lenne ott a helyzet akkor nem menne haza.

Szerintem ez relatív. Több olyan embert is ismerek, aki időközben rájött, hogy a családja tényleg többet ér, mint a pénz. Kisgyerek, vagy idős szülők miatt jöttek haza, esetleg csak rájöttek, hogy ők nem tudnak úgy boldogulni, hogy az egész napjuk csak a munkáról szól és nincs aki hazavárja őket.

Mérlegelni kell kinek mi a fontos. Pl. a párom is élt három évet Dániában még mielőtt összejöttünk volna. Szerette azt a légkört és most is ugyanannál a multinál dolgozik, csak már itthon, fele olyan fizetésért. Mégis rosszul érintette, hogy a kollégákon keresztül megismert ismerősökön kívül, nincs senkije kint. Sem a régi barátok, sem a család, sem szerelem. Lépett és hazajött.

Egyébként ez hatalmas általánosítás, de ha megfigyeled tényleg olyanok vágnak ebbe 80%-ban bele, akik itthon nem találnak semmit, akár úgy is fogalmazhatunk, hogy "nem jók semmire", de ez azért durva megfogalmazás. Kint szállodai takarítónak elmennek, aztán lépkednek a ranglétrán... Többet keresnek kint, mint itthon ugyanebben a munkakörben, ennyi. Én diplomásként, csak akkor fogom "eladni a lelkem", ha itthon valami nagyon nagyon nagy baj lesz.

Nem gondolom, hogy kint minden barmot felvesznek, de nekem az a tapasztalatom, hogy többnyire pont ezek az emberek indulnak el és jönnek is vissza szép lassan.

Azt sem gondolom, hogy aki külföldön él, az nincs képben a magyar helyzetekkel. Azt viszont nagyon is gondolom, hogy aki máshol keresi a kenyerét és 100%-ban más országnak adózik, az tényleg ossza az észt, hogy mit hogyan kéne csinálnia ennek az országnak, mert kívülről dumálni a legegyszerűbb.

Végül, de nem utolsó sorban én azt a mentalitást utálom, amikor valaki isten királynak képzeli magát, mert egy egyszerű gyári melóval többet keres külföldön, mint én itthon mérnökként. Nem szoktam belemenni ilyen jellegű vitákba, pedig sajnos elég sokkal találkozom. :)

Engem valahogy nem vakít a pénz. Ha külföldre mennék, én keresném a többszörösét az ő gyári melójának. Egyszerűen csak nem tartom szükségesnek elmenni a hazámból, ahol a szeretteim vesznek körül és meg tudok élni, csak azért, hogy egy kicsit könnyebb legyen. Majd ha minden kötél szakad, akkor én is elindulok... Addig szó sem lehet róla.

A kérdésedre a válaszom az, hogy az irigység miatt.

Egyébként nekem ilyen problémám (szerencsére?) nem lesz, mivel itthon a szüleimen és nagyszüleimen kívül szinte semmim/senkim sincs. Ráadásul már most is távol élek tőlük (mivel nincs kocsim necces a hazajárás, így csak 3-4 hetente látom őket), szóval egykutya és ugyanúgy a munka után az üres lakásba megyek haza, mintha Salzburgban élnék. Az meg nem tök mindegy, hogy a boltos Jó napottal, vagy Guten Taggal köszön?

Az viszont igaz, hogy aki kint dolgozik és adózik, az ne nagyon szóljon bele abba, hogy mi történik itthon. Ha én kint fogok dolgozni, nekem is lesz annyi gerincem, hogy nem fogok okoskodni és nem fogok hazaugrani a választásokra sem, mert egyszerűen semmi közöm sem lesz ahhoz, hogy itthon mit, hogyan rontanak el.

Sokan osztják... Szintén sokan osztják az itt maradt magyarokat, magát az egész országot, ahogy van. Én ezt szánalmasnak tartom. Dönthetnék én is úgy, hogy elmegyek, de megélek a pénzemből, szeretem azt csinálni amit és úgyérzem tartozok annyival a hazámnak (nem a kormánynak, a politikusainknak), hanem az embereknek, akik esetlegesen a saját adójukkal támogatták az én tanulmányaimat, hogy most én adok vissza egy kis szeletkét ebből, amíg az nem erőmön felül működik (vagyis ide adózok a munkám után).

Én azt tartom nagyon nagyon szomorúnak, hogy itt alapvetően brutálisan félresiklott valami. Körforgás alakult ki. Az emberek nem elégedettek, nem tudnak megélni a fizetésükből, elmennek, nem ide adóznak, a diákok taníttatását, az itt maradtak egészségügyi ellátást, az idősek nyugdíjazását nem bírja az állam, de mit csinál? Csak újabb és újabb bőrt húz le azokról, akik nem elmenekültek, hanem hajlandóak voltak itt maradni és és adni... Mit ér el ezzel? Azok is elmennek, akik amúgy szívesen maradnának. Ilyen vagyok pl. én. Még mélyebbre ássa magát a magyar nemzet. Szerintem ez az egész úgy gáz ahogy van. Én mindenkit megértek és mindenkit kicsit hibáztatok is. Megértem ha valaki az önös érdekeit követve elvándorol az országból, ugyanakkor hibáztatom is őket, mert ha mindenki ezt az utat választja, csak egyre és egyre rosszabb lesz minden és ezen nem kell csodálkozni. Ez van, nem muszáj egyetérteni velem.

Egyébként a magyar ember mentalitása alapvetően teljesen más, mint egy nyugatié. Nincs ezen mit magyarázni, aki járt/élt már külföldön az ezzel tisztában van. Ha segítő szándékkal mondasz valamit, tutira okoskodásnak élik meg és előjön a "márcsak azért sem" véna. Kit érdekel? Ha valaki erején felül felveszi a harmadik hitelét is lapos tv-re, akkor legyen hülye és vegye fel. Aki pedig a kirándulásban, esti nagy sétákban, közös főzésben, színházban, stb. leli meg a boldogságát, az ebben leli meg és ennek is hódol a családjával szabadidejében. Ez nem nemzet, hanem ember függő.

tartozok annyival a hazámnak (nem a kormánynak, a politikusainknak), hanem az embereknek, akik esetlegesen a saját adójukkal támogatták az én tanulmányaimat, hogy most én adok vissza egy kis szeletkét ebből, amíg az nem erőmön felül működik (vagyis ide adózok a munkám után).

Ezzen behaltam nagyon beteges gondoskodás szerintem.!

En igen kulfoldon élek,es büszke vagyokk rá hogy a Magyar politikusoknak nem én tömöm a zsebuket.

Hisz mindegy milyen szakmában dolgozik otthol a Magyar akkor sincs jobban megfizetve mint aki kulfoldon mondjuk csak takarít.

Az állam bacsi igenis sok penzt benyel.

Hisz nem vagytok megfizetve azert mert évekig tanultatok, sok a szegény ember otthol....mert az államnak nincs pénz.... Kórház hiányos felszerelesben....de stadiont építenek na arra nagyon nagy szükség van!!!!

Problémák vannak. Itt is, máshol is... Egyik hozzászólásomban sem állítottam hogy nem. Én azt mondom, hogy ez az ország nem csak a politikusaink miatt tart ott ahol, hanem az itt élő (és elvándorló) emberek miatt is. Nem csak az adójukra gondolok itt, hanem az általános mentalitásról, a birka szellemről, a dögöljön meg a szomszéd lova felfogásról. Kár mindent a politikusainkra fogni, mert igen, rohadt gáz az, amit itt művelnek, de én azt mondom sepregessen mindenki a saját háza tájékán... Ha te elmentél és sz*rsz bele, hogy mi van itthon, azt is lehet, így is lehet. Tegyél rá magasról, hogy tönkremegy a hazád a rengeteg honfitársaddal együtt, folytass strucc politikát. (nem neked szól kérdező)

Ha valakibe szorult egy csepp hazaszeretet és úgy van vele, hogy amíg nem muszáj nem megy, akkor már rögtön ő a lenézett barom. Na pont az ilyen válaszoktól áll égnek a szőr a hátamon! Mert tisztelem a családomat és mások családját, akiknek a pénzén tanultam (ovi, általános iskola, középiskola, főiskola, egyetem), gyógyultam, ha a beteg voltam, akiknek a pénzéből a nagyszüleim évek óta élnek... Amíg tudok én kitartok a HAZÁM és a magyar emberek mellett, mert magyar vagyok és szeretnék is az lenni örökre. Ha ez beteg felfogás, legyen az. Nem muszáj velem egyetérteni.

Én diplomásan, nem a legjobb fizuból is képes vagyok itthon megélni és jól érezni magam. Nekem ér ennyit az, hogy ITTHON lehetek és nem önös érdekeket, ábrándokat kergetek. Ismétlem, majd ha már nem tudok megélni a fizetésemből, én is elindulok, mert az már merőben más kérdés.