Mekkora tirpák az a főnök aki törött lábú alkalmazottját berendeli a betegállomány alatt is és még rá is telefonál, hogy siessen ne szarakodjon a közlekedéssel?

Munkatárs a lábát töri. A főnök ahogy megtudja már csörög is rá? Mikor jön dolgozni? Amint leveszik a fekvőgipszet és az orvos is úgy ítéli, mivel nyílt törésről van szó. Miért nem előbb? Elmagyarázzák neki hogy mit jelent a FEKVŐgipsz mert a parasztja ezt se tudja.

Szóval akkor mikor jön? Mihelyt járógipszet kap és a gyógytorna során annyira megerősödött hogy tud is járni, mert a fekvőgipsz után az izmok annyira ellustulnak hogy nem lehet egyből maratonra menni. Előbb fel kel erősíteni őket.

Na ahogy megkapja a járógipszet a munkatárs már csörög is a mobil: akkor jöjjön, már járógipsze van. A munkatárs, aki nem akar az utcára kerülni és állástalan lenni mint mond erre? Hogyne főnök úr megyek. Igaz hogy menni alig tud és az orvos kifejezetten ellenzi és még táppénzen is van, de azért menni kell (illetve nem kell, csak akkor kereshet új munkát).

A munkatárs a friss járógipsszel meg mankóval tipeg a munkahelyre (kocsi az nincs) és csörög a telefonja: de csípkedje ám magát, ne „szarakodjon a közlekedéssel” egy kettő tempó.

Mondja ezt a törött lábú táppénzen levő alkalmazottnak. És az mint mond? Igen főnök úr megyek.

Van a tirpákságnak határa?