Ez minden munkahelyen "divat", vagy csak a közmunkásoknál?
Közmunkás vagyok, de eléggé sok mindenben ügyeskedek. Egy budapesti művelődési házban dolgozok, fotózok, tükörreflexes géppel, és fotózásból is szeretnék megélni, és nagyon sok időt és energiát fektetek ebbe, komolyan veszem. Mivel nagyon csípnek ebbe a művházban - nem akarják elveszíteni a fotósukat -, így próbálnának állandó dolgozóként betenni, és majd 1 év múlva portásként lenne is lehetőség, mert a portások is rendkívül támogatnak, és nagyon segítőkészek, folyamatosan segítenek, bármikor felhívhattam őket, ha portán valamiben elakadtam. Itt ugye az összes rendezvénnyel, tanfolyammal tisztában kell lenni, meg még rengeteg mással, ami állandó.
A lényeg amire a kérdésem irányul: 6-an vagyunk itt kiközvetítve közmunkásként, és van aki már évek óta visszajár és besegít, de van akit már fel se vesznek, mert másnak is kell lehetőséget biztosítani. Így kialakult ezekben az emberekben az, hogyha itt felszabadul egy hely, akkor küzdeni kell, benyalni magukat, de ha ez nem elég, másoknak keresztbe tenni. Amióta a portán vagyok, már történt eset, hogy kinyitotta valaki a bejárati ajtót, majd rám fogta, hogy én hagytam nyitva... tehát bármit elkövetnek, hogy a másik véletlenül se legyen előnyben. Hálistennek a portások megvédenek, kamera felvétel is van róla, ki mit csinál(t).. :)
Szóval én csak azt nem értem, miért ilyenek az emberek, hogy mások bemocskolásával, mások kiutálásával bármiféle előnyhöz jutnak?
nagyon fiatal vagyok, és így közmunkás:24 vagyok. Van szakmám: alkalmazott grafika, amiket fotó manipuláláshoz előszerettel alkalmazok, vagy csak simán retushoz, de nincsen a fotózásról se papírom, se elég tapasztalatom (4 hónapja vagyok rendezvény fotós, ami valljuk be, elég kevés gyakorlat, és nagyon kevés a szakmai tudásom), így kötöttem itt ki, és ezt kamatoztatni akarom. Jaj ez nagyon csúnya motivációs levél lenne :) viszont ez a helyzet. A közmunka programnak vannak előnyei is, viszont sokak azt az érzést táplálják magukban, hogyha erre a szintre kerülnek, nincs innen kiút. Talán ezért is gonoszkodnak mással? mert én hasznot húzok abból, hogy van lehetőségem fejlődni, és tapasztalatokat szerezni, és ez fáj nekik? vagy irigyek arra, hogy nem adom fel?
válasza:Ez mindenhol így van, nem csak munkahelyfüggő, hanem emberfüggő. Ha elmész dolgozni, csak nagyon jó esetben leszel körülvéve normális emberekkel, az esetek nagy százalékában tele vannak görényekkel. Elég körülnézni a világban: Hiába döglesz bele a munkába, nem biztos hogy haladsz valahova. Az hogy valaki nem tapasztalt ilyet, még létezik. (Sokan érvelnek itt azzal, hogy "én még ilyet nem láttam, akkor nem is létezik") De ezt el kell felejteni.
Szóval igen, sajnos sok ilyen ember van. :( Kitartás! Ha bírnak, és jól csinálod, ráadásul az írásod alapján tisztességes is vagy, egy ilyen helyen téged fognak előnyben részesíteni.
válasza:Ez majd minden melóhelyen előfordul,üdvözöllek a valóságban.
Lefelé taposni felfelé nyalni, intrikázni, pletykákat terjeszteni, könyökölni ,főnöknek a popóját fényesre nyaldosni, ez megy mindenütt.Hiszen baromi nagy a munkanélküliség,nehéz bekerülni valahová. Majd észreveszed.. Fotósként én inkább vállalkozásban gondolkodnék, esküvőfotós ilyesmi..bár nem értek hozzá.
válasza: válasza:A legtöbb munkahelyen, ahol el lehet érni egy kis pluszt, ugyanez az áskálódás folyik. Pl. tanult, diplomás pedagógusok tesznek egymásnak keresztbe gyerekes hazugságokkal. Egyszer nekem is volt szerencsém két ilyen szeméthez, szerencsére csak határozott idejű állás volt. Na, ők annyira bután csinálták a kis intrikáikat (kollégáknak információ át nem adása, kibeszélések, felettesnek nyalizások), hogy a közvetlen felettesen kívül mindenki rühellte őket.
Ami a rendezvény fotózásos karriert illeti: egy időben belekóstoltam a vendéglátó zenélésbe, így esküvőkön is játszottunk. Az összes fotósnak volt valami főállása, a fotózás, videózás csak egy jól fizető mellékes volt. Sajnos nagyon bizonytalanok a megbízások, és nehéz nevet szerezni a szakmában, kell az önmenedzselés, referencia 1000-rel. Volt egy videós, mesélte, hogy viszonylag jómódú megrendelőnek dolgozott egy esküvőn. Mikor vitte az anyagot, az csak nyünnyögött, átvágatta a videót többször is, majd a végén elkezdett ALKUDOZNI! Erre ment ki az egész. Akkor mondta neki a fotós, hogy nagyon sajnálja, de a megbeszéltek alapján csinált mindent, és ha még egyszer át akarja vágatni, akkor nincs videó, se képek, de az ár nem alku tárgya. Másnap elment hozzá a megrendelő, és kifizette a munkát, persze mosolyogva, elégedetten, mintha előző nap mi sem történt volna. Ehhez bizony gyomor kell, ilyen parasztok is vannak, bepróbálkoznak, mennyire balek az ember.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!