Beleszerettem a munkahelyemen a kolléganőmbe, mindennap együtt dolgozunk. Szeretném elfelejteni, mit tegyek?

Három lehetőséget ajánlok:

1. Ha kölcsönös a vonzalom, akkor járjatok együtt.

2. Ha nem tudod, hogy bejössz-e neki, akkor óvatosan derítsd ki. (pl: meg szokott-e érinteni, mosolyog-e a társaságodban, tesz-e fel neked kérdéseket, stb...)

3. Ha nem akar tőled semmit, akkor javaslom, hogy ismerkedj más nőkkel! Most biztos azt mondod, hogy ez rajtad nem segít. Megítélésem szerint viszont az ilyen "beleszerettem egy lányba" ügyben egy férfinak pont az a bőség érzete segít, hogy vannak lányok, akik akarják őt. Ha majd tudni fogsz 5-6 lányról, akik szívesen lennének a barátnőid, rá fogsz jönni, hogy nem érdemes egy olyan miatt szomorkodnod, aki nem akar téged.

Az 1. válaszoló vagyok, még valamivel kiegészíteném az eddigieket:

Ha pasija vagy férje van, akkor is a 3. megoldást ajánlom.

Az előttem szóló jól fogalmazott! Egyetértek, próbáld megtudni a másik fél, mit gondol a helyzethez! (Természetesen, csak udvariasan, értelmesen, nehogy tolakodásnak érezze.) Megoldás lehet, hogy puhatolózol a közös ismerősöknél, hátha van információjuk arról, mit gondol rólad a hölgy.

Házinyúlra nem lövünk! - ez egy elég hülye mondás! A legtöbb kapcsolat ugyanis munkahelyeken kezdődik, illetve valamilyen munkakapcsolatból. Az emberek napi 8-12 órát dolgoznak átlagosan, majd örülnek, ha végre hazamehetnek. Nincs idő és energia szórakozásra. Arról nem is szólva, nincsenek értelmes ismerkedőhelyek. (Egy kocsmában, egy bárban, koncerten mégsem életünk párját keressük. Ott legfeljebb alkalmi partnerekre lehet számítani.)

Nekem is több kapcsolatom kezdődött munkahelyen vagy munka által. Egyikből sem volt probléma soha. Ha az ember kulturált, értelmes és nem szakít viharosan (pl. megcsalással), akkor semmi galiba nem lehet belőle.

Persze figyelembe kell venni az esetleges gazdasági problémák lehetőségét is a munka miatt. Ha evvel nem jut egyik fél sem előnyhöz, amely kiváltaná a kollégák, üzletfelek mérgét, akkor nincs probléma. (pl. a klasszikus főnök - beosztott viszony)