Most miért vagyok felszínes, őszinte voltam, nem tehetek róla, mégis mindenkinek én vagyok a szemét, gonosz nő?

Úgy adódott a helyzet, hogy testvérem munkahelyén dolgozom én is pár hónapja. Van ott egy srác, aki tesómmal dolgozik együtt, de ugye én is beszoktam menni, vagy megvárom még stb, besegítek neki. Bemutatott természetesen neki, és megtetszettem a srácnak. Tökre kedves, nincs vele semmi baj, de nekem külsőre nem jön be. Ápolt, tiszta de nem tetszik. Persze mint minden munkahelyen futótűzként terjedt el a hír, hogy X-nek tetszik Y. DE mivel megtudták, hogy én nekem külsőre nem jön be, én vagyok a felszínes, önző, nem adok egy esélyt sem a srácnak, minden nő ilyen stb stb. Én őszinte voltam, elmondtam a srácnak is, hogy ne haragudj, de nincs meg kettőnk között a vonzalom. Erre, én esélyt sem adok, és hogy pont ezzel sértem meg őt, hogy ha legalább esélyt adnék de nem, minden nő felszínes. Én nem akarom átverni, normálisan elmondtam nem értem ezt a hisztit a részéről. Ez most olyan, mintha egy srácnak azt mondanám, hogy nem baj ha nem szereted a hosszú hajú fekete nőket akik vékony vagy kövér, ne légy felszínes gyere vele össze.

Nem értem az embereket, nem csináltam semmi rosszat, egyszerűen nincs meg a vonzalom, nem voltam bunkó, tapló, normálisan mondtam neki, hogy lesz olyan nő akivel meg lesz a vonzalom stb, mégis engem utálnak, hogy szegény srácot kikosaraztam.

ÉN 28 éves vagyok a férfi 25