Ti éreztétek már azt, hogy annyira elegetek van a munkahelyetekből, hogy már azt se bánnátok ha ebben a hónapban kirúgnátok titeket csak lenne már vége?

Én iskolával voltam így. Másnap kicsapattam magam...

Hehe én kirúgattam magam, mert a fonökkel nem jöttünk ki jól. A mai napig nem tudom megmondani, hogy jó döntés volt-e. Lassan fél éve nincs munkám(szerencsémre eltartanak még a szüleim, nameg suliba járok), és már kicsit kezdek befordulni emiatt(szeretném már végre magamat eltartani). Viszont, ha maradok akkor a suli háttérbe szorul, és emellett kihasználva is éreztem magam, ami megint csak nem tesz jót az embernek(nameg az állandó feszültségrol ne is beszéljünk)

Persze! Én pár hónapja mondtam fel, mert a főnököm egy bunkó volt, aki mindenkit elmondott mindennek. Arról már nem is beszélek, hogy előszeretettel alázta meg az embereit mások előtt... Nálam ott telt be végleg a pohár, amikor beteg lettem és el mertem menni betegszabira egy hétre és erre közölte, hogy én egy ingyenélő vagyok és ne is képzeljem, hogy arra a hétre bármit is fog fizetni nekem...

Amikor ilyet érzek, akkor mondok fel azonnal!

Igen, fél évig bírtam ott és fel is mondtam. Mondjuk nem a semmibe mentem, mert egyetem mellett csináltam azt a munkát.

Igen, egy esetben. Húztam hónapokig a helyen, mondván hogy kell a pénz, plusz a tanulmányaim szempontjából érdemes azon a helyen maradni. Végül félév kínlódás után felmondtam. A légkör borzalmas volt. Nem bántam meg hogy eljöttem, azt bánom hogy nem léptem le hamarabb!