Milyen viselkedéstípust tudtok elviselni a legnehezebben irodás munkatárstól? - úgy privát, mint állami szférában.

A sza.rkeverést, hazudozást. Akinek azt se lehet elhinni, amit kérdez. Mindig azon mesterkedik, hogy másokat lehúzzon, mert csak így tudja a saját teljesítményét értékelhetővé tenni. Ha nem, akkor kollégákról költ, a főnökről, stb.

A mártírt. Mindig fáj valamije, mindig éri valami tragédia, ha nem sír, akkor panaszkodik, és mindig nagyon tapintatosnak kell lenni vele. Különben vagy sír, vagy -ami jellemzőbb- bunkó, és te vagy a hibás. Elvégre tudod, milyen nehéz időszakon megy keresztül. Természetesen csak ő...mindenki más élete meg egy kiba.szott habostorta, ugyebár...

A lusta. Akinek mindig van valami "nyomós oka", hogy épp nem ér rá. Sokszor látszólat nagyon is pörög, mert egész nap jön-megy, mint a vasaló. Valahogy mégse jut ideje soha arra, hogy minden feladatát elvégezze. Természetesen azért, mert rettentő elfoglalt. Ha az orra dörgölik, hogy nem a büfében, a dohányzóban, beszélgetéssel, meg privát telefonnal ba.szná el az időt, akkor látványosan kiakad. Naná...

A bizalmaskodót. Aki az istennek se fogja fel, ezredszerre se, hogy nem bírom, ha fogdosnak. De akkor is paskol, vállvereget, masszíroz, simogat, stb. Főleg jellemzően az ellenkező neműeket. Se szépen, se kedvesen, se bunkón nem lehet elmagyarázni, hogy a fizikai érintkezés nálam nem fér bele a kollegiális viszonyba. Bezzeg ha egyszer véletlen po.fán csapnám, vagy feljelenteném zaklatásért, akkor vérig lenne sértve.

A nyalós. Igazából nem ért semmihez, csak egy dologhoz. Bratyizik a főnökkel, meghívja kávézni, cigizni, ezerrel szolgáltja az információt a többiekről, négyszemközt fényezi magát. Csajok esetében sokszor egy szégyentelen flörtölésbe, sőt felkínálkozásba is át szokott menni, férfi főnök esetén. Szintén többször hazudik, mint ahányszor zoknit cserél, és általában sikerül magát olyan magas pozícióba felküzdeni, amihez már nem ért.

Ja és hát a közös jellemző: akik úgy reagálnak le minden építő kritikát, hozzászólást, de sokszor egy köszönést is, hogy megsértődnek. Látványosan. Aztán nagy hangon háborognak, hogy a másik milyen bunkó, és kikérik maguknak.