Ha helyemben lennél, melyik lehetőséget választanád?

Meguntam a szakmámat, elég gyorsan és elég fiatalon (25) kiégtem az informatika világából. Nem szeretem, nem is értek igazán hozzá és öngyilkossági gondolatokat ébresztett bennem. Fel is mondtam a mostani helyemről, mindenféle fix B terv nélkül. Mivel enyhén autista vagyok, elmentem egy autsitákat segítő pályaorientációs tanácsadó és munkaközvetítő segélyszervezethez. Pár alkalom után arra jutottunk, hogy öt lehetőség közül tudok választani:

1. Folytatom az informatikai pályafutást, de visszaülök az iskolapadba és körbenézek HÁTHA mégis megtetszik onnan valami. Áprilisban jelentkeztem egy Dél-Skandináv egyetem informatikai ingyenes mesterképzésére (van bsc diplomám, de nem szeretem sajnos a szakmám) és július 11-én derül ki, hogy felvettek-e vagy nem. Ha fel is vesznek és ki is megyek, nem feltétlen muszáj végig vinni az egyetemet, mert ha már kint vagyok akkor onnan tudok másfelé nézelődni. Egyetlen hátrány, hogy kötelező 12 hónapos lakásszerződés van az egyetemmel és 600euró/hónaptól kezdődik a havibér, ha nem tudok valahonnan bevételt szerezni, akkor minden pénzem elmegy a lakhatásra. És magamról pl. tudom, hogy egyetem mellett képtelen lennék munkát is vállalni.

2. Maradok itthon a nyomorúságos alkalmazotti létben, de nem informatikában, hanem megpróbálunk a bevándorlási hivatalban szerezni nekem egy állást mert van tapasztalatom. Anno diákként valamennyire élveztem, amikor az idegenrendészetnek dolgoztam diákmunkásként és külföldi diákoknak segítettem a mindennapi problémáik elhárításában. Bár nem igazán tetszik az ötlet így első megítélésre, de az tény, hogy ha felvesznek akkor lesz egy fix munkahelyem.

3. Mivel fiatal vagyok, nagyon sok érdekes önkéntes munkát találtunk, amit az Európai Unió támogat. Van például egy eseményszervező/"migránssimogató" Észak-Skandináviában ami megmozgatta a fantáziám. Ingyen szállás és kaja, annyi, hogy eszméletlen rossz az időjárás és kötelező 12 hónapos részvétel. Külön fizetést ugye meg nem kapok, tehát minden másért én fizetek. Viszont világot látni nem rossz és önéletrajzba is szép.

4. Keményen kergetni az álmaimat, hogy én egy videojátékokból megélő streamer/Youtuber leszek. Ebben a velem foglalkozó szakember is tud segíteni, viszont az tény, hogy ehhez eszméletlen szerencse kell és az is tény, hogy majdnem 10 éve próbálkozom ezzel, de mivel se karizmám, se tehetségem nincs hozzá, így a lőtéri kutyát sem érdeklem. Viszont valamilyen szintű márkaváltással újrapróbálkozhatok és hátha sikerül a saját tartalomgyártó vállalkozásom beindítani.

5. Félig követem az álmaim és ahelyett, hogy saját márkát építenék, egyéni vállalkozó videóvágó/képszerkesztő leszek, aki másoknak vág és szerkeszt. Így az alkalmazotti létből legalább kiszabadulok és valamilyen szinten azt űzhetem, amit mindig is akartam csinálni, bár nem saját magamnak, hanem ügyfeleknek. Erre is tudnak adni képzéseket, amikkel papírt kaphatok róla, hogy okleveles vágó és szekesztő vagyok.