Hogyhogy rosszabb minôségűvé vált a társalgás kettőnk között?

Volt egy szuper munkakapcsolatom egy férfival nőként. Nagyon jó volt a kommunikáció köztünk, ez a fél szavakból is...Az egész munka gördülékeny volt, élmény, és jó volt a hangulat. Sokszor viszont sajnos olyan volt a légkör, mintha csak ketten lennénk a helyiségben, mert annyira egy hullámhosszon voltunk, S ezt valaki a szájára is vette, többet látva ebbe. Mivel mindketten családos emberek vagyunk, ez kizárt. Ha lett is volna közös szabadidős program - hívott rá, de társaságba - inkább nem mentem el, ne legyen félreérthető. Vigyáztam. A lényeg, lett egyszercsak egy hatalmas váltás.Egyik nap ok nélkül iszonyú bunkón beszélt velem folyamatosan, majd napok múlva rendes stílusban ugyan, picit engesztelve, de igaziból bocsánatot nem kérve, magyarázatot nem adott, normálisra váltott. Azóta udvarias, jóindulatú, úgy intézi a dolgokat, hogy nekem jó legyen ( ez régen kölcsönös volt), de iszonyú távolságtartó lett. A személyességét elvágta a kapcsolatunknak, Aki egykor nagyon érdeklődő volt, kérdezgetett, akart velem beszélgetni, az ma épp az ellentéte. Nyilván vettem a lapot, alkalmazkodtak egyből, nem akaszkodom olyan helyre, ahová nem akarják, már én sem kérdezgetem őt, csak nem értem a hirtelen változást. Magamból indultam ki, hogy két intelligens ember tud fenntartani egy remek munkakapcsolatot, attól még, hogy átlagnál szimpatikusabbak egymásnak. Szerintetek mi lehet a változás mögött nála? Nem romantikus okokból írok ide, hanem mert őt nem merem megkérdezni, hisz újabban távolságtartó.