Mennyire szokták fejtegetni az egészségügyi okokat állásinterjún?

A cégnek ismernie kell az egészsegi állapotodat, DE!!!!! nem a munkaadódnak. Egy interjún azt nézik, hogy megvan-e a tudásod, van-e tapasztalatod, első ránézesre olyan személy vagy-e akivel tudnának-e dolgozni, stb. Ezért, ha abbahagytad betegség miatt az egyetemet és elmondod, akkor ha visszakérdeznek, hogy milyen betegség, nem kell válaszolnod, azt is leírom miért.

Miután felvettek, elmész az üzemorvoshoz. Ha kérdezi, neki el kell mondanod, ha volt, van valami betegséged. Az üzemorvos pedig annyit ad tovább a vezetőnek, hogy alkalmas - nem alkalmas. Nem momdhatja, hogy pl alkalmas és képzeljétek a pszichiátrián ambuláns beteg és gyógyszert szed.

Pont ezért írtam, hogy az interjún ha rákérdeznek, hogy milyen eü gondod volt, elmondhatod, hogy erről most inkább nem szeretnél beszélni (ugyanis a munkáltatónak nem kötelessége erről tudnia).

Az üzemorvos meg változo milyen. Amikor gyógyszert szedtem ezer éve, az első üzemorvosnak elmondtam, ő azonnal vissza is zavart az orvosomhoz, hogy szépen szerezzek egy ÚJ papírt, direkt csak neki, addig nem vagyok alkalmas, a másodiknak elmondtam, ő vállat vont és beírta, hogy alkalmas vagyok.

Az is változó, hogy mit kérdeznek, van aki csak kérdezi, hogy 12 hónap alatt volt e valami nagyon extra, más meg emlékeim szerint a lukas fogaimra is rákérdezett.

Semmit nem kerdezhetnek.

Van olyan munkakor, aminek a betoltesehez orvosi alkalmassagi kell, de az orvos semmit nem fog megosztani a ceggel, csak azt, hogy alkalmas vagy-e

Ha talal valami, ami miatt nem toltheted be a munkakort, akkor az orvosi titok, es csak annyit tud meg a ceg, hogy nem vagy alkalmas a munkakor betoltesere

Cégtől, munkakörtől, interjúztatótól függ, meg attól is, milyen/mennyi lyukról és befejezetlen tanulmányról beszélünk.

Én pl. munka mellett jártam fősulira, és több különböző okból az utolsó félévem befejezése után évekkel csináltam csak meg a záróvizsgámat és a diplomamunkámat, de mivel addigra már kb. 10 évnyi releváns tapasztalatom volt, nem nagyon volt ez probléma az állásinterjúkon (max. rákérdeztek, miért csúszok, de sokszor még azt sem).

Interjúztatóként egy félbehagyott tanulmányból nem vonok le messzemenő következtetéseket, de ha valaki mondjuk 3 különböző felsőoktatási intézményt is otthagyott, arra azért rákérdezek.

Lyukak: az állások közötti hónapokig tartó lyukak nem érdekelnek, én is mindig úgy váltottam, hogy minimum pár hét, de inkább pár hónap legyen 2 állás között, tudjak pihenni stb. + rövidebb, pár hónapos állásokat nem írnék be én sem a CV-be, főleg ha már valaki nem kezdő.

Hosszabb, mondjuk fél évnél hosszabb lyukra, főleg ha több is van belőle rákérdezek, nőknél ez sokszor a gyerekvállalást jelenti, amivel semmi gond nincs, nálunk pl. alacsonyabb a fizu, cserébe rugalmasak vagyunk a munkaidő tekintetében, szóval nem is baj, ha valakinek van kisgyereke.

De ha valaki azt mondja eü okokból voltak többször kihagyásai hónapokig vagy évekig, akkor inkább nem faggatózom tovább, max. megkérdezem, hogy ez van-e hatással a mostani munkavégzésére akár fizikailag, akár mentálisan, leginkább azért, mert a) ha valami olyan súlyos gond van, ami a pozíció betöltésére alkalmatlanná teszi (irodai munkákról van szó), akkor az üzemorvosi vizsgálaton fenn fog akadni, illetve a próbaidő is ott van, de akár már az interjún látszik, hogy valami nem százas b) az hogy mondjuk valakinek fiatalkorában eü gondjai voltak nem biztos, hogy bármilyen hatással van a mostani teljesítményére, életére, ha mégis, azt megint csak vagy az üzemorvos vagy a próbaidő meg fogja mutatni.

6, jó a kommented nagyon és adtam is rá zöldet, de egy réssze nem értek egyet.

"megkérdezem, hogy ez van-e hatással a mostani munkavégzésére akár fizikailag, akár mentálisan,"

Tegyük azt félre, hogy az interjún mindenki azt mondja, amit az interjúztató hallani akar. Nyílván minden ember akinek kell az állás automatikusan rávágja hogy igen.

Egy átlagember nem tudja megítélni, hogy ő alkalmas vagy nem az, ugyanúgy ahogy te mint interjúztató sem tudod, mert nem vagy orvos.

Nyílván ha el tudta látni a munkáját akkor alkalmasnak érzi magát, de ezt ő látta így, lehet a munkatársai és a főnöke a világból kiszaladtak tőle, mert annyira nem tudták elviselni a szeszélyeit, lehet tényleg tök jól volt de ebben az új munkakörben nem lenne jól, lehet hogy bevallja hogy nem tudja ellátni a feladatait rendesen, de nyílván nem jelentkezik ugyanolyan munkára, nyílván olyanra jelentkezik amire úgy érzi, hogy az menne neki és lehet tényleg menne is neki.

De azt, hogy alkalmasak vagyunk, nem tudjuk tényleg meghatározni.

Például a pszichiátrián nem adhatnak papírt, hogy alkalmas x dologra, legalábbis amikor én direkt ilyen papírt kértem, nem adhattak. Ők leírják, hogy mit szedsz, mi a panasz, milyen az állapotod. Lehet X meg Y gyógyszer szedése mellett én úgy érzem, egy irodai munka menne nekem, de az üzemorvos lesz végül aki elmondja, hogy nem dolgozhatnék például váltott műszakban vagy éjszaka, mert az egészséges ember sem bírja a folyamatos beosztásváltást, hát az aki ezt a 2 gyógyszert szedi.

Nyílván más az, hogy valaki úgy megy az interjúra, hogy krumplistésztának képzeli magát, tehát szemmel láthatólag alkalmatlan és más az, hogy bizonyos gyógyszereket szed aminek mellékhatásai vannak, ez utóbbinál nehéz laikusként megmondani, hogy ezek hogy hatnak az ember funkcióira munkavégzés során.

7-es: igen, igazad van, és valóban esélyes, hogy azt mondja, semmi, pont ugyanúgy tud teljesíteni mint egy átlagember, dolgozott is az elmúlt 10-15 évben gond nélkül. De van rá kis esély, hogy mond valamit, ami szerinte nem gond, de a "nem" felé fogja billenteni a mérleg nyelvét.

Pl. gyógyszerszedés mellett is előfordulhat évi néhányszor pánikroham, de ez csak néha, stresszhelyzetben jön elő, az elmúlt években a privát életében egyszer-kétszer volt ilyen, de az utolsó munkahelyén nem volt ilyen, de előtte elmesélte milyen volt ott a munkaterhelés és a közeg, az egy nyugis pozi volt támogató közeg - én tudom, hogy a miénk sokkal-sokkal nagyobb rezilienciát kíván, és van nálunk egy olyan vezető, aki a mentálisan ép kollégákat is ki tudja borítani, hiba lenne felvenni őt.

Vagy krónikus betegségnél, ha azt mondja "karban van tartva, nem befolyásolja a munkavégzést" esetleg belekérdezek és kiderül, hogy évente néhányszor fellángolhat a betegség, gyógyszerbeállítás kellhet, kórházi kezelés/megfigyelés, évente csak néhányszor pár nap, max. egy hét - ez nálunk nem fér bele, kis cég vagyunk, nem nagyon van olyan, hogy x munkáját y is el tudja végezni (nem, ez nem jó, de ez van), határidők vannak stb. Igen, vannak betegségek, balesetek, kivédhetetlen történések, ezeket nem lehet kiszűrni, de pluszban egy valószínűsíthetően bekövetkező munkaerő kiesést nem biztos, hogy szeretnénk bevállalni (igen, ez diszkrimináció).

De valóban, inkább a próbaidő alatt derülhet ki ilyesmi, ha egyáltalán.

Szóval ha van más jelölt, aki amúgy szakmailag megfelel, akkor nem őt fogjuk választani.