Az emberek hogy bírják a 8 órázást? Én teljesen rosszul vagyok tőle.

Ennyi erővel hogy lehet birni a 12 órát?

Én 12 évet 24/72 meloztam, keveseb ingázás meloba, és 3 szabadnap.

Csatlakozom, szétzúzza a napjaimat a napi 8. Hiába van relatíve sok idő előtte-utána, én ennyi idő alatt nem tudok semmiben sem elmélyedni, nekem nem opció hogy elmegyek másfél órára edzeni, abból is lejön 15-15 perc út (pedig most is és ezt fogom csinálni, szombat ellenére, máskor nincs időm és most is csak ennyi) aztán még ügyeket intézni, rendet rakni, esélytelen. Munkában sem tudok így elmélyedni, mire rendesen belelendülnék jön egy ebédszünet, egy megbeszélés, vagy a munkaidő vége. Nagy áldás nálunk a HO és hogy nagyjából én oszthatom be az időmet, ha akarom reggel hatkor elkezdem és akkor már délután 2-től tényleg csak a láblógatás van. De ott kell lenni, elérhetőnek kell lenni ötig is, ha a másik kolléga meg pont úgy szeret dolgozni. Katasztrófa az egész, csak a pénz miatt csinálom így, egyáltalán nem passzol a saját ritmusomhoz.

Volt egy álom munkahelyem, ahol 3 féle nappali műszak volt plusz éjszaka plust hétvége tehát összesen 5. Az éjszaka és a hétvége 12 órásak voltak, 2 ilyen műszak után automatikusan járt a 3 szabadnap. Havonta egyet kellett vállalni és jól meg is fizették. De a nappali műszakok is tetszettek, volt a hajnali, amikor fixen szabad volt utána a délutánom, meg a délutáni, amikor fixen szabad a délelőttöm. Ezekből havi 1-1 heter kellett. Tehát összesen havi 1-1,5 hét maradt amit klasszikus 8-tól 4-ig kellett végezni. Rühelltem azt az egyet és emiatt sem láttam be hogy milyen jó ez a rendszer. Azóta csak rosszabb lett, kevesebb a pénzem, káosz van körülöttem, nincs időm sportolni, a párkapcsolataim egymás után mennek tönkre ebben az átkozott. darálóban.

Most az egyetlen amiben bízok hogy a mostani munkahelyemen mégiscsak kialakítok valami jobb ritmust, hamarabb elkéredzkedek ha kész vagyok és hasonlók.