A főnököm miatt már teljesen kikészülök?

Hát ezért tényleg nem érdemes idegroncsnak lenni. Ráadásul szépen tönkreteszed az önbecsülésed, ha hagyod. Én lehet, hogy úgy beszólnék neki mások előtt, mint annak a rendje, és azzal a lendülettel adnám be a felmondásomat.

Mondok egy saját sztorit. Egy nagy postán dolgoztam régen, ahol a területi igazgató is volt. mindenki rettenetesen félt tőle, mert féltek a hirtelen haragjától, és rúgdosta ki az embereket, ha nem tetszett valami. Én épp terveztgettem a felmondásomat. Egyszercsak felhív, és leteremt, hogy elrontottam valamit, és valami szép beszólással illetett. Erre én azt mondtam, hogy nézze, valóban hibáztam, ezért vállalom is a felelősséget, ha úgy gondolja, akár ki is rúghat, de velem így akkor sem beszélhet. Telefonon rögtön bocsánatot kért, plusz lejött az elefántcsonttornyából, és személyesen is bocsánatot kért, kezet is fogtunk, meg minden. A csúcs az volt, hogy amikor egy postát felújítottak, akkor utána engem akart kinevezni postavezetőhelyettesnek.

Persze olyan élményem is volt, hogy valami gyárban dolgoztam raktárosként, és bekrepált a rendszer, így a rendelést nem tudtam leadni mindenhova, és az egyik gyártósor leállt. Jön át az osztály vezető helyettese, egy nyikhaj hülyegyerek, akkor láttam először, és elkezd kuraanyázni. Én meg azzal a lendülettel, hogy lehet, hogy az övé az, de az enyém attól még nem. Erre elviharzott, hogy na akkor most kirúgat, szedjem a cuccom (megjegyzem, próbaidőn voltam) jön át a három fokkal normálisabb osztályvezető, és kísér át a HR-eshez. Kérdezi, hogy mi volt, neki elmondtam az egész sztorit, és megkérdezte, hogy akarok-e maradni, de mondtam, hogy ebben a leprafészekben dehogy akarok. Tényleg az volt, bár a kollégákkal általában jól kijöttem, csak a főnökök és az ávós szintű besúgórendszertől undorodtam. Komolyan minden hétfőn össze kellett gyűlni, és az igazgató kb. mindenkiről felolvasott valami rosszat, hogy mit tudott meg. Rólam pl. hogy nem kértem az üzemi lapot, amiben semmi lényeges infó nem volt, helyben átnéztem az kétoldalas A3-as papírt, egyik oldal keresztrejtvény, a többin kb. hogy a tulaj fia milyen jó zenész, és visszaadtam, hogy kösz, de nem kell... - így tudtam is, hogy ki súgott be. :D Na mondjuk, itt azt is elvárták tőlünk, hogy ingyen dolgozzunk szombatonként, és amikor én, mint raktáros mondtam, hogy márpedig én nem fogok, akkor a többi raktáros izélt, hogy de akkor velük cseszek ki. Én mondtam, hogy ők csesznek ki magukkal...

Na nem baj, vettek fel másik raktárost, csak az egy link kötekedő alak volt, aki azzal mutatkozott be, hogy felfüggesztetten van. Nyilván sejtettem is, hogy már eleve ki akarnak rúgni, ha már nem vállalom, de hát mindegy.

Na egy kicsit elkalandoztam. :D

Igen, én is ezt magyarázom: ez egy tök jó lelki gyakorlat, mert tétje nincs, hisz gané állás, ilyennél csak jobbat találsz két napon belül, de legalább elmondhatod magadról, hogy kiálltál magadért, és ezt a tapasztalatot, tartást a továbbiakban magaddal viheted, és alkalmazhatod rutinosabban is.

Itt tényleg nincs mit vesztened.

Amúgy ha így bánnak veled, nem csoda, az sem, ha hibát hibára halmozol.