Mennyire korlátozza, határozza meg az ember munkalehetőségeit a kinézete?

Munkától fugg. De művészet és szépségiparonn kivul lenyegtelen hogy nézel ki.

A legtöbb esetben semennyire, kivéve, ha szinész vagy modell akarsz lenni. Már recepciósnak is böven elég, ha ápolt vagy, illetve nem elhízott.

Olyan munkám volt, hogy kellett ügyfelekkel is találkozni, tehát normálisan kellett kinézni. Ápoltság volt szerintem inkább fontos. Egyszerre vettek fel egy súlyosan elhízott lánnyal, de tényleg, nem bírt gyorsan se menni, a lassú séta közben is lihegett. Na vele közölték első nap, hogy egy másik pozira mehet, ahol nem kell találkozni senkivel és ülhet egész nap. Ezt nem így mondták de ez volt a lényege. Tehát fontos hogy ne legyen az ember ekkora.

Ja és egy lilahajú nőt is felvettek ide azzal a feltétellel ha befesti barnára vagy valami más természetes színűre.

Például punkfrizurával nem igazán lehetsz menedzser vagy ügyvéd. Kőművessegéd vagy tetováló annál inkább.

Nem lehet erre általánosságban válaszolni, nagyon munka(hely)függő. A stewardesseknek pl. elég szigorú feltételeknek kell megfelelniük a kinézetet illetően is. De ahogy írták már, pl. jó pár munkakört jelentős túlsúllyal nem lehet betölteni, vagy épp nem túl konszolidált külsővel.

Vendéglátásban dolgoztam, bőrbetegséggel, még ha nem is volt fertőző, nem lehetett dolgozni.

Nagy mértékben meghatározza. Nem véletlenül kérnek mai napig fényképes önéletrajzot a jelentkezéshez. Ha fénykép alapján nem vagy szimpatikus, be sem hívnak állásinterjúra.

De nem azt nézik, hogy mennyire "szép" az illetö, hanem az ápoltságát figyelik.