Mit csináljak akkor, ha nem akarok semmi jó megrontója lenni?

Munkahelyemen van egy szimpi Manager, akinél azt vettem észre, hogy ő is kedvel engem. Az alkalmazottai nem szeretik, mert bármilyen időpontban írogat nekik munkával kapcsolatban elég hosszasan, akár éjjel is egy regényt kaphatnak, meg nem kezelik felnőttként. Nekem nincs vele bajom, szimpinek tartom, de úgy vettem észre, hogy néha szimpátiánál többet szeretne érezni, de láttam olyan beosztottjával időzni sokat, akivel nagy volt az összhang. Én a barátságomat tudom felajánlani neki, de az emberek kritikusak mindennel és mindenkivel szemben, hiszen a rendszer nem az érzésekre épül. Ti elfogadnátok a barátságot, ha a munkára jobban szeretnétek koncentrálni, ahol ki is tudtok teljesedni? Ezzel lehetek rossz?