Introvertáltak! Ti hogyan szoktatok beilleszkedni egy új munkahelyi közösségbe? Mennyi idő múlva kezdenek el titeket befogadni, vagy esetleg épp kiutálni emiatt? Mennyire szoktátok megosztani a magánéleti dolgokat?
Nem az első munkával kapcsolatos bénázásokról beszélek, azon mindenki átesik. Általában a munka az menni szokott, a munkámmal nem szokott nagyobb probléma lenni. Anyagilag úgy hiszem nem hátráltatom a céget, a dolgozókat, ha már egy idő után belejöttem, és megvan a mindennapi rutin. Megy ez, menni szokott. Idáig ha jól emlékszem 1 olyan munkahely volt, ahol olyan feladatot bíztak rám, amit nem tudtam elvégezni és emiatt megváltak tőlem.
Az extrovertált emberekből mintha több lenne.
Vannak akik egyből, pár nap, pár hét alatt simán beilleszkednek, néhányan találkozgatnak munkán kívül is, elmennek sörözni vagy ilyesmi, a lányok vásárolni stb. haverkodnak, barátkoznak..
Vagy ha a munkahely megengedi, akkor párt is keresnek maguk mellé akik egyedülállóak és nyitottak is erre (én nem).
Nekem ez a nagy barátkozós dolog, jóban lenni mindenkivel IS nehezebben megy, idő kell hozzá, hogy megszokjak, és megbízzak emberekben. Ha úgy van, akkor 1-2,3 embert közel engedek, és elhülyülünk munka közben, valamivel el kell ütni a munkaidőt, kellemest a hasznossal. Ez nem hiszem, hogy klikkesedés, különcködés lenne, mivel mindenki azzal barátkozik vagy nem barátkozik, akivel szeretne, aki szimpatikusabb a számára, és megvannak a közös témák. Hogy ki-kivel ápol jó viszonyt, az engem annyira nem izgat, rájuk tartozik.
Vannak, akik ezt nem nézik jó szemmel (hogy csak 1-2 emberrel vagyok barátságosabb), vagy úgy van, ezen néhányan be is tudnak sértődni, de nagyon durván. Hogy nem haverkodsz, nem spanolsz az egész csapattal, és csak a munkával kapcsolatos dolgokkal kommunikálsz velük, semmi másról.
Az újakat általában kivétel nélkül mindenki meg akarja ismerni, ki akarja próbálni, vagy megszerezni magának.
Vannak a régebbi dolgozók között bőven, akik utálják egymást, ezért ha az egyik régivel spanolsz, akit a masik régi dolgozó rühell, akkor ő alapból utálni fog téged is, lehetsz hozzá bármennyire is kedves.
Vagy vannak ezek a már meglévő klikkek, az egyik társaság utálja a másikat, és az egyikhez neked tartoznod kell, neked is utálnod kell a másik csapatot, ha az egyik csapathoz hozzáverődtél. De ha egyik csapathoz, klikkhez sem tartozol igazán, akkor meg az a baj.
Pletyka minden munkahelyen van, ezt már tapasztaltam, hogy ha hosszabb a munkaidő, túlóra, akkor ott aztán mindenki kibeszél mindenkit mindenről. Ha új vagy akkor pláne, minden szavadat és cselekedeted.
Nektek milyen tapasztalataitok vannak? Sikerült hosszabb távon megmaradnotok egy munkahelyen? Nem kezdtek el kiutálni, mert nem vagy extrovertált? Egész munkaidő alatt fecsegő, nagy sztorikat mesélő, mindenféle jelentéktelen dolgokról is beszélő ember, aki mindenkivel jóban van.
#12
Ez jó:D
Miért dolgozik, akinek nincs gyereke, párja:D
Az ilyeneknek jó lenne benyögni, hogy valakinek a CSOK-ot és egyebeket is ki kell termelni.
És nem elég, de még a munkahelyen azt is meg kell hallgatni hogy készül el a gyerek...besz-rás mik vannak.
#21 volt, voltak már olyanok, akik azért kezdett el nyaggatni, hogy akkor csak ilyen magadnakvaló f.sz vagy, aki magáért dolgozik. Miért csak magadért dolgozol?:D
Megtörtént események alapján(:
Jó hosszú eposzt írtál, kár, hogy a felének köze sincs a kérdéshez:D
A dolog egyszerű. nyilván bemutatkozom mindnekinek a környezetben stb..
Ha látom, hogy vonulás van ebédelni megkérdezem, hogy csatlakozhatok-e.
Máskor megkérdezem milyen kávézók vagy egyéb lehetőségek vannak ahol lehet negyed órát szünetelni.
ha munkában kérek segítséget, nyitott vagyok, elfogadom a tanácsokat amiket mondanak és igyekszem visszajelzéseket küldeni, nem pedig csak passzív befogadó, mintha egy kukának beszélnének.
Aztán majd este otthon egyedül kipihenem az egészet. Mert végülis erről szl azt introvertáltság. A szociális képességeink nem alacsonyabbak mint másoknak, csak simán több energiát emésztenek fel.
Az hasznos, én is gondoltam már rá.
De ne itt tedd, ha lehet:D Ha az ember egy kérdére van felkészülve, akkor nem könyvre sázmít:D
Csak egy kisebb regény volt, de akik szintén nagyon ráérnek, azoknak nem gond.
Az is gond, hogy nálam mindig, minden körülmények között a munka az első, minden más másodlagos. Jó, nem lopom Alekosz szövegét..:D
Ha munkahelyen vagy, és azért fizetnek, a munkádért, akkor a munkának mennie kell. Lehet szociálizálódni kéne, kiélni az egyéni szoc. problémákat egy munkahelyen, mert itthon nem tudom. Mint mások, mint a 8.
És eladnom magam testileg és lelkileg😁
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!