Ma megyek munka megbeszélésre, de nagyon félek, mi van ha leégetem magam?

Mi van, ha leégeted magad? Hát semmi. Akkor leégsz, de ha annyira béna leszel, akkor úgyse vesznek fel, nem látod őket többé.

A miért jelentkeztél az állásra kérdésre nyugodtan mondhatsz triviális dolgokat is: közel van, el tudod magad képzelni ott hosszútávon, ilyesmi bullshiteket.

Vannak kivetelesen kocsog emberek, de a kollegak jo resze altalaban nem ilyen. En is tudok kocsog lenni, de az ujak altalaban erdekelnek, kivancsi vagyok rajuk, akkor is ha csendes, inkabb legyen valaki fura, de alljon ugy a munkahoz, mint akit erdekel, mint hogy egy nagyon extrovertalt valaki legyen aki az elejetol leszarja a melot es csak a haverkodassal foglalkozik.

Egyebkent probalj a sracokkal baratkozni, altalaban sokkal nyitottabbak es elfogadobbak, mint a noi kollegak.

Én is ilyen voltam, mint Te, de egy állandó munkahellyel, ahol jó a környezet ez elmúlik és soha többé nem fogod ezt az érzést érezni. Ha akarsz beszélgetni írj, mesélhetek én is, hogy milyen hülyeségek voltak velem ezek a szorongások miatt. :D De tökre értelmetlen volt mindig pánikolni ...

Amúgy meg menj el interjúra (ha még nem történt meg), veszíteni valód nincs. Vedd úgy, mint egy tréninget. Aztán maximum felvesznek. Mi lesz akkor? Van próbaidő mindig, az azért van, hogy lásd akarod-e csinálni és a munkáltató is lássa, hogyan állsz hozzá és hogyan csinálod. Azalatt az idő alatt bármikor foghatod magadat és felmondhatsz, ha nem tetszik.

Szoktam interjúztatni néha, én azt a kérdést fel sem teszem, hogy miért jelentkezett ide. Értelemszerűen azért, mert kell az embereknek a pénz, a munka és a bejelentés a TB miatt. :D

Amúgy meg, ha megkérdezik, ez sokszor tipikus HR kérdés, aki nem is szakmabeli -, de simán lehet rá válaszolni, hogy fejlődni és tanulni szeretnél, mert igazából, ha olyan munkakörben van valaki, akkor bizony többet tanul, mint a suliban. :)

----

ui.: Ha elmentél és végeztél, majd írd le a tapasztalataid, és hogy mi volt. :)