A szülők foglalkozása mennyire befolyásolta a pályaválasztásod?

Semennyire, mert egyikük sem erőltette meg magát.

Apámnak volt szakmája amiben soha nem dolgozott. Meg alkoholista volt aki otthon döglött és még a ház körüli teendőket is velünk végeztette el.

Anyám meg sima alkalmazott, olyan cégnél ami már a rendszerváltás óta döglődik. Mindig úgy volt vele, hogy jobb a biztos rossz mint a bizonytalan munkahely. Ők még abban nőttek fel, hogy az első munkahelyedről mész nyugdíjba.

Alapból amiket láttam náluk:

Siránkozás, múltba merengés, hogy de jó lett volna tanulni, ha elmentek volna főiskolára mennyivel jobb lett volna. Váltani kellett volna.

30-40 éves korukban már azt hallgattam, hogy "lassan nyugdíj" mintha az élet csak abból állna, hogy a nyugdíjat várod. És szó szerint ezt tették tulajdonképpen mert a kerti munkán kívül semmit nem csináltak, csak nézték a TV-t és várták, hogy teljen az idő.

Plusz annyit kaptam, hogy "tanuljak, tanuljak". Mindegy hogy mit csak tanuljak mert csak.

Azért örültem volna, ha van előttem normális szülői minta.

Engem próbáltak olyasmi irányba terelni, mert "jobban fizet", "könnyebben el lehet helyezkedni", de egyszerűen nem vagyok olyan jó reál tárgyakból, mint ők... matekból még csak-csak (bár voltak matekfakton egy évig, kínszenvedés volt... nem azért, mert nem lettem volna belőle jó "jegyileg", de nagyon nem élveztem.... voltak tőle pszichés tüneteim is), de a többihez egyszerűen nem értek. Apukám építész, anyukám orvos.

Nekem jó a nyelvérzékem - így lettem végül ügyfélkoordinátor-projektmenedszer hibrid, jelenleg félig csapatvezető.

Amúgy, ha lett volna hozzá érzékem, én simán lettem volna építész. Orvos nem, az nekem túl nagy felelősség lett volna, hogy kb. minden egyes embernek vmilyen szinten a kezemben van az élete, aki bejön hozzám... én ezt nem bírtam volna-

Apu szakmája, végzettsége semennyire sem befolyásolt, mivel az ő mérnöki-informatikai vonalához abszolút nem értek, és nem is érdekel olyan szinten, hogy ilyen pályán gondolkodjak.

Anyáé viszont befolyásolt: elég hamar kijelentettem, hogy tanár biztosan nem leszek. Ami az ország mostani állapotát, irányát tekintve szerintem teljesen érthető.