Munkahelyen unszimpatikus lehetek akkor is ha jó ember vagyok?
Pl. soha nem megyek el táppénzre, nem kell helyettem elvégezni semmit, rendesen elvégzem időre a feladataimat, ugyan nem vagyok egy nagyon beszélgetős, de azért időnként bekapcsolódok témákba és szívesen beszélgetek, viszont sosem leszek a központi ember akire mindenki kedvel vagy akit mindenki utál.
Nekem úgy tűnik hogy paradox módon egy olyan embert sokkal inkább megtartanak egy munkahelyen akivel kapcsolatban erős érzelmeik pl. harag, stressz vannak a kollégáknak, mint engem aki senkinek semmilyen érzést nem okoz.
Manapság már mindenki "termék", felgyorsult világban élünk.
Te pedig nem akarsz self-brandinget, önreklámozást stb. Ennek egyenes következménye, hogy olyanná válsz, mint egy fehér fal, amire bármit ki lehet vetíteni. Mivel nem váltasz ki semmilyen érzelmet (ezt nem szeretik az emberek), ezért negatív dolgokat fognak erre a fehér falra kivetíteni.
Lehetsz.
Velem is ez van. Nem bunkózok senkivel, nem szólok be, nem dügöngök, a legtöbben szerintem csípnek, de a munkatársam rühell. Na jöttem rá hogy azért, mert én szívesen dolgozom, kijövök mindenkivel, gond nélkül vállalok a munkakörömön kívül eső feladatokat is (most is megyek sofőrködni). Emiatt úgy èrzi ki akarom túrni, mivel ő volt itt előbb. Pedig eszemben sincs, van bőven munka kettőnknek és én nem smúzolni járok be hanem keccsölni, az igaz hogy kijövök az emberekkel de ha már itt töltöm a napom, legalább legyen jó a gangulat (nem, nincs orgia, valamennyien családosok vagyunk).
Gondolkoztam azon hogy visszaveszem az "itt sem vagyok" álarcom, de nem fogom, Abba csak belebetegedtem...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!