13 év munkát feladnál azért mert nem szereted a kollégáidat és keresnél mást vagy nem foglalkoznál velük és folytatnád tovább?

16 éve vagyok egy helyen sose volt szempont kit szeretek kit nem. Emberek jönnek és mennek már sokszorosan lecserélődött az egész gárda mióta itt vagyok. Az újakkal kb már 1 mondatot se beszélek, jó reggelt és csá, ennyi.

Leszarom őket. Nem szempont. Se kutyáim se macskám. Ideig óráig ott levő tróger szarok, akikhez közöm semmi.

Én Apámon látom, hogy amikor rosszul érezte magát egy munkahelyén a kollégák miatt, ivott, és sokkal többet pihent, morcos volt, ingerült és hisztis, türelmetlen. Nem becsülték meg a munkáját, és mások helyett kellett dolgoznia. Meg én nem vagyok homofób... De apámat nagyon zavarta valami homi kolléga, aki állandóan bemószerolta ha 2 percet késett, meg ilyenek.

A lényeg, Apám talált egy olyan munkát, ahol megbecsülik, hasonló érdeklődési körű kollégái lettek, egyből haverként kezelték. Apámat mintha kicserélték volna, sokkal nyugodtabb, pihentebb, derűsebb, hála az égnek! Nem érdemes szenvedni, rövid az élet, addig kell menni, amíg megfelelő helyet nem találsz.