Hogy álltok a munkahelyeteken a melegekhez?

Az "élni és élni hagyni" híve vagyok (ha te nem vagy szemét velem akkor én se vagyok veled).

Itt Angliában volt már mindenféle nemű, színű, nemzetiségű kollégám, főnököm, beosztottam (ahogy melegek és leszbikusok is). Úgy állok hozzá a szexuális beállítottsághoz mint bármilyen más személyes preferenciához. Tegyük fel hogy te a főzeléket szereted én meg nem. Attól még egyikünk se lesz jobb vagy rosszabb. Persze szóba kerülhet beszélgetés közben hogy te borsó- vagy babfőzeléket szeretsz e jobban és hogy miért (ahogy az is hogy én mit szeretek ha már a főzeléktől nem fut össze a nyál a számban) mert kíváncsiak még lehetünk hogy hogyan működik a másik. Nem fogunk főzni egymásra mert mégis jelentős dolgokban nincs közös ízlésünk, de egy érett ember kibeszélés helyett elintézi a dolgot azzal hogy ízlések és pofonok. Nem kötelező hogy legjobb haverok legyünk, de ellenségek se.

DE. Az utóbbi időben itt ahol élek fel-felütik a fejüket mindenféle munkahelyi érzékenyítő tréningek, amiket viszont vehemensen ellenzek. Ezek éppúgy túl sok figyelmet szentelnek a szexuális beállítottságnak, rassznak stb. (csak azért hogy megosszanak minket!) mint a homofóbok stb. A Coca Cola tréningje például (ami kiszivárgott egy-két hónapja és a fehér rasszra ráhúzza hogy gyűlölködők) egyenesen gyűlöletkeltés szerintem, csak a másik irányba. Azóta bárhol kérik a faji, nemi, szexuális stb. hovatartozásomat inkább azt választom hogy nem szeretném megadni.

Nem érdekel. Őt érdekli hogy hetero vagyok? Nem hiszem.

A melegekkel egyetlen bajom van:

Feltűnési viszketésük van, azt akarják/hitetik el magukkal hogy mindenkit érdekel hogy ők melegek. Sajnálom senkit nem érdekel. Ne vedd rossz néven de te ha meleg vagy, senkit nem érdekel mert neked ez a normális az érdekeljen mindenkit hogy normális vagy? Remélem érted. Szép napot 🥰

nem ismerek melegeket de nem zavarna

simán barátkoznék is.