Voltatok olyan helyzetben hogy nem illettetek az adott munkakörnyezetbe és nem tudtatok azonosulni a kollégák stílusával?Mit tettetek?

Szeretem a munkát,tudom is csinálni.Jó vagyok benne.Folyamatosan tanulok új dolgokat.Azok a munkások között vagyok akik ha új dolog van a cégnél ha nem is kérem kapom,hogy elsajátítsam...nem munka szempontjából nem illek ide,hanem a délelőtti két t.ketlen kolléga miatt,akik nem dolgoznak rààllnak 3-4 dologra és annyi,a beszéd az megy..at egyik több mint egy éve van itt a másik fiatal, újonc talán tanítható lenne.De a főnöknő nem szól semmit ez a mentalitás ellen,nem igazán zavarja úgy néz ki.Bár a hátuk mögött mondogatja,hogy egyik filozofál,a másik meg vegetál így sok minden ramarad ezt hallom mikor másokkal vagyok kombinációba délután,és mégse tesz ellene semmit.Erre mikor ezt mondta mondom neki ezért szeretek délután dolgozni nem kell ezt látnom. És ez nem igazán tetszett neki azt mondta akkor fáj a májam mindenre.Mondtam én szeretek délelőtt dolgozni de nem mindegy kivel...A másik haveri kapcsolatok uralkodnak az egész kollektívába ezért is merek kimondsni dolgokat,de nincs foganatjuk...utoljára mondtam neki csodálom még nem esett nyugtatóra ettől a kettőtől mert én hamarosan azon leszek...Attól aki egy éve ott van elvett egy munkakört mert abba elnyúlt és alig csinált valamit és másnak adta azt az alak azt mondta akkor elmegy külföldre mert ez nem tetszik neki,erre úgy tett a főnöknő ezt is a háta mögött tőle mehet ha nem megy,nem tetszik neki a munka.Talán jobb lenne mindenkivel szemtől szembe tisztázni kitől mit vár el és igazságosan elosztani a munkát.Nem eltaskazni a dolgokat és magunkban háborogni és a hátuk mögött mérgelődni ezzel semmit se old meg.