Kényszerből futár? Hogyan?
Először 14 évesen motorral szerettem volna , akkor igaz nem engedték a szüleim, hogy motorozzak, de 17 évesen lett b jogsim meg lett autó. Viszont nem mertem vele futárkodni, pedig jó lett volna, de sajnáltam. Elmentem ismert futár céghez, egy könnyű napot megnézni, hát én azóta kiengedem a futárokat ha látom a kereszteződésbe, meg megvárom ha nem férek el tőlük, az a munka, na az, pörgős! Ételfutárnak gondoltam elmegyek, 1 napot sem bírtam, panasz volt rám , sok mert kihűlt a kaja, én nem állok meg tilosba, se nem megyek gyorsan. Ez az én sztorim, olyan semmi.
Érdekel viszont, hogy más amikor rákényszerűlt hogyan bírta, milyen emlékezetes szituk voltak. Ugye most megszaporodtak a futárok a covid19 miatt.
Hasonlóan negatív tapasztalataim vannak, én most októberben próbáltam ki a futárkodást a Netpincérnél, kocsival. 3 napig bírtam. Tényleg rohanni kell egész nap, kb annyi időm nem volt, hogy igyak egy kortyot, és azzal a bazinagy táskával rohangáltam a kocsi, az étterem, és a lakások között. Viszont nekem alapvetően nem ezzel volt a bajom, legalább pörgős volt, és egy percem nem volt unatkozni. Sokkal inkább azzal, hogy kocsival próbáltam, méghozzá egy nem is kis autóval (Skoda Superb), ami sokat is fogyaszt, a parkolás is nehezebb vele, főleg, ha nincs is hely, és fél éves se volt a jogsim.
Viszont a mostani munkahelyemet annyira utálom, és szétunom magamat ott egész nap, nagyon monoton, és unalmas, hogy tervezek venni egy robogót és visszamenni futárnak. Ha aprkolás és a vezetés miatti stressz megoldódik, szerintem jobban fogom bírni, mert amúgy nem utáltam, csak stresszes volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!