Tényleg rá kellett volna hagynom a főnökre, hogy igaza van?

Főnököm átküldött a raktárba, hogy hozzak neki dolgokat. Írt is egy listát, 6 dolog volt rajta. Oda akarta adni, mondtam nem kell, megjegyeztem. Kérdi, biztos??? Mondom igen. Vissza is jöttem a dolgokkal, nem felejtettem el semmit. Azt mondja, olajat nem hoztam. Mondom az nem volt fölírva. Azt mondja, de igen, azt is fölírta. Ugye, ugye, el kellett volna vinni a Listát. Mondom biztos, hogy nem, emlékszem mi volt az első dolog, magam előtt van a lista, olaj nem volt rajta. Akkor rám hagyta, hogy akkor lehet elfelejtette fölírni... de úgy mondta, hogy ezt ő sem hitte el, hanem ő azt hitte elfelejtettem, mert nem vittem magammal a listát. Engem viszont nem hagyott nyugodni. Fogtam magam, és kikerestem a szemetesből a cetlit, mert tudtam, hogy nekem van igazam. Meg is találtam, és tényleg nem volt rajta olaj... utánamentem, és megmutattam neki, hogy ő is lássa. Ő meg csak néz, hogy képes voltam kikukázni??? Azt mondja jól van igazam volt, most jobb?? Mondom igen. Azt mondták a többiek, rá kellett volna hagynom, mert most b_ssza a csőrét hogy nekem volt igazam és ezt mindenki előtt be is bizonyítottam. Ezzel tényleg olyan rosszat csináltam? Inkább rá kellett volna hagynom, csak mert ő a főnök?

L24