Szerintetek gáz, ha 23 évesen nem találom a helyem és még nem dolgoztam sehol?

Ugyanez a helyzet velem is.

81/F

Én későn, 26 évesen kerültem ki a munkaerőpiacra, és beletelt még akkor fél-egy évbe, hogy rendes munkahelyet találjak (ahová be is jelentenek például). Azóta 3 munkahelyem volt/van, az elsőnél két és fél évig, a másodiknál másfél évig dolgoztam, miután egy konfliktusnak köszönhetően kirúgtak, most a harmadik helyen dolgozom lassan 2 éve, jelenleg home office-ból. Szeretem a kollégáimat, befogadtak, pedig nem vagyok könnyen szerezhető természet. Szereztem, szereztünk néhány díjat is, ami megerősített abban, hogy van helyem abban, amit csinálok.

Egyedül az anyagi oldala miatt bántam meg, hogy túl sok évet töltöttem az iskolapadban, de jövőre, ha minden jól megy így is meg fogom tudni venni az első saját lakásomat Pesten (hitelből), ami mérföldkő lesz, mert eddig albérletet fizettem másnak.

Nem kell csüggedni 23 évesen, főleg, ha szereted is, amit tanulsz. De azt tanuld meg alaposan, ne úgy, ahogy a legtöbb ember, hogy ímmel-ámmal, kötelező jelleggel magol, aztán majd lesz valahogy. Ha tanácsot adhatnék a 10 évvel ezelőtti önmagamnak, az az lenne, hogy 80% tanulás, 20% buli és csajok.