Hogyan ne legyek magányos? És hogyan tudnám a hangulatot kicsit karácsonyiasabbá varázsolni itthon?

Hát ez egy kicsit váratlanul ért, hogy itt beszélitek meg egymással az amúgy személyes problémáitokat. Kérlek ne folytassátok, mert nem túl jó, hogy már 10 választ kaptam erre a kérdésre és nekem egyik se hasznos. Vagyis akarom mondani ez a beszélgetés remekül ösztönöz. Egyikőtökkel sem tudok teljesen egyet érteni. De mindkettőtök szavában van igazság.(nem tudok neveket) Egyes kérdező, aki írtad, hogy "szar" az életed. Én tudom, hogy 17 év az nem kevés idő és ekkor már az embernek nem sok kedve van az élethez. De gondolj bele, hogy egy egy ember átlagos élettartamához képest milyen kevés! Statisztikailag lehetetlen, hogy egész életed minden pillanatában boldogtlan legyél. Biztos, hogy éveid során már mosolyottál el, volt egy jó élményed. BIZTOS! És lehet, hogy most elbánt veled némileg a sors, de kettes kérdezőnek teljesen igaza van abban, hogy a talpadra kell állnod. Ha mindíg csak a rosszat látod sosem leszel képes egyáltalán felnézni a sötétből. Engem is ez a beszélgetés ébresztett rá, hogy még nálad is fiatalabban nekem is mennyi mindent tartogat még az élet. Bár én még a családi problémáimat meg tudom oldani és lehet, hogy te mér nem, de gondold csak el, mennyi sok ember van még a világon! Barátnőre vágysz és vannak elvárásaid, amelyek olyan kötöttek, hogy nagyon nehezen találod meg a beletartozó lányt. Hidd el, én sem vagyok egy átlagos ember. Nehezen találok barátokat. INFP személyiség típus vagyok és az INFPek a népesség 4 százalékát teszik ki. És ha egész nap a géped előtt ülsz és a gyakori kérdésekre írod, hogy milyen rossz az életed akkor sosem lesz jobb. Menj el ismerkedni! Lehetetlen az, hogy ne legyen hozzád hasonló ember a földön. És olvastam azt is, hogy nem tervezek sokáig élni. Figyelj! Hogyha meggyílkolod magad az azt jelenti, hogy már esélyt sem adsz egy jobb élet kialakulására. Semmi sem egy nap alatt történik, ne várd a csodát, hogy majd mgától megdob egy boldog élettel! Tegyél érte te is! Az ember évmilliókon keresztül jutott el idáig. Nem tudott egyik napról a másikra kétlábon járni. Bár neked nincsenek hátra évmillióid, de egy nyolvan/hetven év még biztosan. Úgyhogy használd ki, már hátra van 17 igen nehéz esztendő, de sokszor átélheted ugyanezt s mennyiségű időt változtatásokkal. Ígyhát kerest az élet apró örömeit! Nem csak arra gondolok amikor jót mulatsz a haverokkal ahnem például, ha látsz egy aranyos kisgyereket az utcán és megmosolyogtat vagy ha egy madárraly repül el feledted és te nézed, hogy milyen gyönyörű a természet. Tessék! Ezek is csak akkor lehetségesek ha kimozdulsz. Szóval az élet legapróbb örömeiből meríts erőt, hogy megkereshetsd a nagyobbakat! És ezzel meggyógyítsd magad! Ezzel le is zárom a vitát, nem fogadok el választ erre a kommentemre. Boldog ünnepeket nektek és köszönöm, hogy az én kérdésem alatt vezettétek le az utóbbi párbeszédet, mert felnyitotta a szemem.