Van úgy értelme az életnek, ha magányosan éli le az ember, ha nem kell senkinek?

Lassan 21 leszek és én is ezt érzem sajnos, egyszerûen nem tudom hogyan induljak el, lassan már az életre is rá hat :-(

Nincs értelme. Az ember bárhogy is küzd ellene, akkor is egy olyan lény, akinek szüksége van a társaságra. Nem feltétlenül arra, hogy körberajongja mindenki, de legalább egy emberre, aki elfogadja, megérti, és szereti. Akinek bármit elmondhat és a legfontosabbak egymás számára. Enélkül(vagy ezek) a személy nélkül szerintem nem lehet egyszerűen boldognak lenni, persze le lehet élni az életet boldogtalanul is, de annak nem sok értelme van.