Miért nem tudok barátkozni?

Sziasztok!Először is tisztázzuk le hogy 20 éves vagyok és lány.És egyre jobban mar belülről a tény ,hogy nincs senkim.Általános első osztálytól volt egy legjobb barátnőm ,együtt mentünk el gimnáziumba 6.után és együtt is végeztük el a gimit.Rengeteg lány barátnőm volt aki akár legjobb barátnő is lehetett volna ,de senkit nem engedtem magamhoz olyan közel mert mindig a legjobb barátnőm volt a fő ,nem hagytam elveszni ,ezért az összes barátnő szép lassan eltűnt mellőlem.Aztán jött az,hogy a barátnőmmel kezdtünk felnőni ,mások lettünk.Most csunyán fogok fogalmazni ,elkurvult.Őt inkább a rossz társaságok kezdték el vonzani ,nekem pedig azok az emberek nem tetszettek.Így szép lassan romlott a viszonyunk majd az érettségi óta nem is hallottam felőle ,nem váltottunk egy szót sem.Közben mikor a barátommal összevesztünk ő rá mászott ,átakart hozzá menni ,igazából mindig rossz ,undorító dolgokat tett ellenem ,de szerettem szóval mindig elnéztem felette.Most pedig ennek köszönhetően ,hogy mindig ő volt az első nincs egy barátnőm sem ,és nagyon magányos vagyok ,egy lánynak kell egy barátnő akinek elmesélheti a napját ,hiába van mellettem a barátom az nem ugyan az.A barátkozás nekem igazából soha nem ment.Szóval a segítségeteket szeretném kérni ,hogyan barátkozzak?Hogyan törjek ki a magányból?Hogy szerezzek barátnőket?Nektek van legjobb baránőtök?Csak én vagyok így vele ,hogy nincs mellettem egy lány barát akivel megbeszélhetném a csajos dolgaimat?Egyedül vagyok ezzel?Velem van a baj?

Azóta dolgozom a munkatársaim között is vannak fiatal lányok ,de teljesen másak mint én ,nem jövünk ki egymással.Volt akivel együtt jártunk mozizni ,bálozni ,de végül egy ismerősnél nem lett több mert más mint én nem férünk össze ,elvagyunk a munkában ,de a való életben nem.Volt egy fiú haverom is imádtuk egymást ,de ő is meghülyült.Mit tegyek?Lassan beleőrülök a hiányba.