Csak azért mert nő vagyok muszáj mindenáron kapcsolatban élnem?

Tesómnak sem nagyon volt párja. Ő maximum csak kavart pasikkal, de úgy komoly nem lett egyikből sem. Ő nála is ez volt hogy mikor lesz már végre valakije stb... dumákat nyomták a rokonok, csaádbarátok stb... Tesómnak kb 30 éves koráig nem volt senkije, de ő így látta jónak. Aztán megismerte azt az embert aki már 1 éve a férje, az igaz szerelem, gyerekük is van, szépen alakul az életük és nem kényszer kapcsolat ez.

Nálam annyiból más a helyzet, hogy én 18 évesen ismertem meg azt a nőt aki jelenleg a menyasszonyom. Az esküvő jövőnyárra tervezzük, ién lett volna, csak a ház felújítása az sokkal fontosabb vot. Gyerekünk még nincs, egyenlőre még nem szeretnénk, mert a menyasszonyom le akarja tudni az egyetemet, ami ha midnen igaz jövőnyárra sikerül is neki, nekem is olyan munkám van ami azzal jár hogy pár napot itthon vagyok, pár napot külföldön, amit élvezek egyenlőre, de ha lesz gyerek, ezeket a hosszú távolléteket már nem igen engedhetem meg magamnak.

Szerintem az a jó ha az ember úgy él ahogy kedve tartja és nem pedig úgy ahogy mások elvárják vagy netán megmondják.

"A sikeres ember az, aki reggel felkel, este lefekszik, és közben azt csinálja, amihez kedve van."

(Bob Dylan)

"A boldogság ott kezdődik, amikor azt csinálsz, amit akarsz, és nem azt, amit mondanak."

Én 49 éves férfiként is egyedül vagyok még, pedig a mai napig vonzónak tart minden nő, nem ritkán 16-22 évesek is. Minden ősöm szabad gazdálkodó volt otthon a sajátjában. Én a mai napig nem tudtam ugyanazt elérni, például a magas adók és járulékok ellen maximum csak azt tehetném hogy egy brazil dzsungelben valósítom meg a szabadságot. De akkor meg elég kevés nő tartana vonzónak. :)) Szóval a boldog párkapcsolathoz az sem árt hogy az ember ne legyen jobbágy hanem szabad ember. Legalábbis nekem olyan fontos a szabadság mint a levegő.

Miért lenne muszáj?

A te életed úgy éled ahogy akarod!

Én is ilyen vagyok 18L

Sose volt barátom, nem is érzem hogy kellenne, most nem azt mondom hogy nem képzeltem már el ..mi lenne ha...?

Általába az a vége a gondolatmenetemnek hogy, majd ha igényt érzek rá, majd jön aminek jönnie kell.